Újabb borvidékeken jelent meg az aranyszínű sárgaság

Indokolt az óvatosság (illusztráció)
Indokolt az óvatosság (illusztráció) - © Fotó: Vajda János
Borsod-Abaúj-Zemplén – Megyénkben eddig csak vadon élő gazdanövényekben mutatták ki.

A Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a Nébih referencialaboratóriuma.

A bükkinél is

A Dunától keletre eddig szőlőből még nem, de vadon élő gazdanövényéből már kimutatták a kórokozót az Egri, a Mátrai és a Bükki borvidéken, így ott is indokolt a fokozott óvatosság.

A NÉBIH szakmai irányításával 2017-ben országszerte intenzívebbé vált az FD fertőzés és fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca felderítése. A szőlőtőkék terméshozamát 20–50%-kal is csökkenteni képes karantén betegség előfordulásának felmérésében a megyei kormányhivatalok szakemberei mellett külső szakértők is részt vettek.

Az illetékes megyei kormányhivatalok megkezdték a betegség felszámolását célzó intézkedéseket: a növény-egészségügyi zárlat elrendelését a fertőzöttként azonosított tőkéktől számított 1 km-re és az összesen 4 km sugarú, fertőzés miatt körülhatárolt terület meghatározását. Kötelező védekezésre azért van szükség a fenti körzet minden szőlőterületén, mert a betegség ellen nem áll rendelkezésre növényvédő szeres eljárás, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen. A Szekszárdi és a Tolnai borvidéken még csak iszalag minták bizonyultak FD-fertőzöttnek 2017-ben, így ott a következő évi, 1 km-es intenzív felderítési területek meghatározása zajlik.

Az elhanyagolt szőlőültetvények potenciális fertőzési forrást jelenthetnek, ezért a NÉBIH számít a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködésére a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben és az elhanyagolt ültetvények felszámolásában. A növényvédő szeres védekezésekhez a gazdák vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek.

A megyei kormányhivatalok a Nemzeti Készenléti Terv alapján dolgozzák ki az adott fertőzési eset kezelésére a Cselekvési Tervet. A hatóságilag elrendelt megsemmisítés esetén a termelő kártalanításra jogosult.

– ÉM –