Új címere van Ózdnak

By Marosréti Ervin
Új címere van Ózdnak
Ózd – Ózd város 1972-ben alkotta meg első címerét.

1993-ban a képviselő testület új jelképet fogadott el, mert a korábbi címerképként használt hármas kohó a megváltozott körülmények között, az átalakult ipari struktúra mellett már nem volt alkalmas arra, hogy a város megkülönböztető jele legyen. A jelenleg érvényben lévő címer sem felel meg mindenben a heraldika szabályainak, az őskohó ábrázolás a város hagyományaitól idegen, ezen túl a lakosság sem tudta magáénak tekinteni.
Korábban sem a városnak, sem a várost alkotó településeknek nem volt címere. A települések csak hasonló  funkciót  betöltő  pecsétekkel  rendelkeztek. Az ismert pecsétábrák visszatérő motívuma az ekevas  és csoroszlya,  amely  a  mezőgazdasági  jellegre  utal, az  ország sok más településéhez hasonlóan. Egyedi elem Ózd község 1821. évi pecsétjén az ötlombú korona. Az Ózdot alkotó települések történelmében a Bolyky és a Sturmán-család töltött be jelentős szerepet, de meg kell említeni a Ladányi-családot is. Mindegyikük rendelkezett családi címerrel.
 
Bolyky-címer: katonai pajzsban magyar vitéz fenntartott jobb karjában szablyát emel, melynek hegyén török fej látható. Az egész címer egyszínű: piros, ilyen színű a ráboruló rácsos sisak, azon a nemesi korona s rajta egy szablyát emelő kar, és a sisakfoszlány is.
Jelképei: a szablyahegyre tűzött levágott fej a törökök elleni harci érdemeket jelképezi. A szablyát tartó heraldikai félkar a földbirtokos nemesség jelképe.

Sturmán címer: Kék mezőben sziklák előtt páncélos, sisakos vitéz áll, jobbjában kalapácsot tart. Sisakdísz: két fekete sasszárny közt keresztbe tett csákány és kalapács. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany. Jelképei: a keresztbe tett bányászcsákány, az ék és kalapács, valamint a természetes szikla az ércbányászati tevékenységre, közvetetten a vasgyártásra utal. (A keresztbe tett bányászcsákány eredetileg a felső magyarországi bányavárosok szövetségének a jelképe) Ózd középkori mezőgazdasági jellegű településeinek fejlődését a 19. század közepétől a közelmúltig a barnaszén bányászat, valamint a vas- és acélgyártás határozta meg. Ózd város új címerét ezen történelmi előzmények ismeretében és figyelembevételével alkotta meg.

A címer leírása

A pajzs:
Az osztott háromszögletű katonai pajzs kétharmadában hasított, jobb oldala kétszer, baloldala egyszer vágott. Jobb oldalt a három pólya vörös- ezüst-vörös színű. A bal felső kék mezőben ezüst színű, keresztbe tett csákány és ék, alatta fekvően hengerész fogó, mindegyik lebegően. A bal alsó zöld mezőben lebegő ezüst vágott kar természetes színű kezében ezüst szablyát tart. A  pajzs  alsó harmadában, a pajzstalpban kék mezőben zöld hármas halom.
Külső díszek:
A pajzs tetején, azzal érintkezően ötlombú arany korona. A pajzstakaró jobb oldalon kék-arany, baloldalon vörös ezüst. (Megjegyezzük, hogy a címerleírásban a heraldika szabályai szerint az oldalak felcserélődnek, azokat a viselőjük felől nézve kell értelmezni.)
A címer jelképei:
A vörös-ezüst-vörös pólyák  egyrészt  a  magyarságra,  másrészt  az  Ózd  várost  eredetileg  alkotó három  településre  (Ózd,  Bolyok,  Sajóvárkony)  utalnak.  Ez a hármas jelzés a címeren még ismételten megjelenik. A keresztbe tett csákány és ék a bányászatot, a hengerész fogó a kohász múltat jelképezi.  A bányászatra utaló elem a Sturmán-család, a szablyát tartó vágott kar a Bolyky-család címeréből került átvételre. A hármas halom az Ózdot övező erdős hegyekre, dombokra utal. A külső díszítésben megjelenő arany korona az eredetileg nemesi településeket, valamint Ózd község 1821. évből ismert pecsétjét idézi. A címer tervezését Pfening László ózdi festő-grafikus végezte.

– Marosréti Ervin –

Címkék: , ,







hirdet�s