Új Btk. – Szigorítást és enyhítést is javasol az MSZP

Budapest, 2012. május 25., péntek (MTI) – A szocialisták a javaslatot szigorító és enyhítő módosító indítványokat is benyújtanak az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.): az erőszakos, életellenes bűncselekményeket nagyobb szigorral üldöznék, több esetben viszont enyhítést kezdeményeznek és ellenzik a bírók mérlegelési jogának szűkítését.

 

Bárándy Gergely parlamenti képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: tízévnyi csaknem folyamatos csökkenés után 2010-ben, majd 2011-ben is nőtt az ismertté vált bűncselekmények, és azon belül az emberölések száma. Véleménye szerint ez a kormány büntetőpolitikájának kudarcát jelzi.

Az MSZP olyan büntetőpolitikát tart szükségesnek, amely a visszaesőket és a súlyos, erőszakos bűncselekményeket még szigorúbban szankcionálja, a kisebb súlyú bűntettek egyszeri elkövetőinél viszont az elterelést céloznák meg, és például a büntetés elengedését is lehetővé tennék, ha az elkövető jóváteszi az okozott kárt és a sértett ebbe beleegyezik – fejtette ki.

Módosító javaslataik közül kiemelte a középmértékes büntetéskiszabás és általában a bírók mérlegelési jogát szűkítő rendelkezések eltörlését, az állatkínzás szigorúbb szankcionálását és a részben felfüggesztett szabadságvesztés lehetőségének visszahozását.

Beszélt arról is, hogy az MSZP a súlyos bűncselekményeket elkövető visszaesők szigorú büntetéstét, ugyanakkor a kisebb súlyú bűntettek esetében alternatív szankciók életbe léptetését célzó “kettős nyomvonalú” büntetőpolitikát az előző ciklusokban sikerrel érvényesítette. Hiányolta viszont ezt a szemléletet az új Btk.-ra vonatkozó kormányjavaslatból.

Bárándy Gergely kifogásolta, hogy az indítvány alapján szigorúbb – akár életfogytig tartó – büntetést lehetne kiszabni kábítószerrel visszaélésért, mint emberölésért, amit öttől húsz évig büntethetnek. Szerinte ez nem tükrözi a társadalom értékítéletét.

A jogos védelemről azt mondta: kiterjesztésével egyetértenek, de úgy látják, hogy az arányosság követelményének törvénybe iktatásával a védekezők joga valójában szűkülne a mostanihoz képest. Ezt azzal a példával illusztrálta: egy gyenge fizikumú nőnek választania kellene, hogy más védekezési lehetőség híján lábon lő egy nála sokkal erősebb, de puszta kézzel rátámadó férfit, és megvédi ugyan magát, de – az arányosság elvének megsértése miatt – törvényt sért, vagy hagyja magát megverni.

A szocialista képviselő szerint legalább ekkora probléma, hogy a szabályozás alapján szélsőséges esetben élet elleni támadásnak lehetne tekinteni akár egy éjszakai lopási kísérletet is. Így – magyarázta – a tulajdonos felszólítás nélkül lelőhetné azt, aki éjszaka krumplit lop a kertjéből. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, hogy csak a személy ellen irányuló támadásokat lehessen élet elleniként vélelmezni.

Az MSZP-s politikus kritizálta továbbá, hogy az Országgyűlés jövő szerdán utolsó napirendi pontként, várhatóan késő este folytatja az új Btk. általános vitáját – amelyben eddig csak az előterjesztői expozé és a vezérszónoki kör ment le -, és aznap le is zárja azt.

Az MTI kérdésére Bárándy Gergely annak a személyes véleményének is hangot adott, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nem hibázott vagy lépett túl hatáskörén, amikor az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a Kúria elnökétől.

A szocialista politikus azt mondta, tudja, hogy ezt sok szaktekintély, köztük a Medgyessy-kormányban igazságügy-miniszterként dolgozó édesapja másképp ítéli meg. Szerinte viszont egy jogerősen lezárt ügyben megfogalmazott véleménye miatt a szakminisztert nem lehet az igazságszolgáltatás befolyásolásának szándékával vádolni.

Megrendelést nem fogalmazhat meg egy politikus, de ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági gyakorlat nem a jogalkotói szándéknak megfelelően alakul, kezdeményezheti annak felülvizsgálatát, illetve a Btk. módosítását – rögzítette álláspontját.

Megjegyezte azt is, hogy ezzel szemben a bírósági szervezetrendszer átalakítása valóban súlyos veszélyt jelent az igazságszolgáltatás függetlenségére.








hirdet�s