Új Btk. – Bővítenék az önvédelem lehetőségét fideszesek

Akt.:
Új Btk. - Bővítenék az önvédelem lehetőségét fideszesek
Új Btk. - Bővítenék az önvédelem lehetőségét fideszesek
Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Kétszáznál is több módosító javaslatot terjesztettek be a képviselők a szerda esti határidőig az új büntető törvénykönyvhöz (Btk). Egy fideszes képviselő nem büntetné azt, aki az élet kioltására is alkalmas eszközzel védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza. Az MSZP és az LMP ellenzi, hogy az emberölés elkövetőinél 12 évre vigyék le a büntethetőség korhatárát, a Fidesz viszont a fiatalkorú rablókra is ezt a szabályt alkalmazná, a Jobbik pedig lényegében általánossá tenné. Míg a másik két ellenzéki párt több ponton enyhítene a kormányjavaslat szigorán, a Jobbik a halálbüntetés mellett foglal állást és legalább tizenöt év szabadságvesztéssel sújtana minden emberölést.

A fideszes Boldog István a parlamenti honlapon olvasható, összesen 209 módosító javaslat egyikében kizárná a büntethetőséget akkor, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak, föltéve, hogy mindent megtett ennek elkerüléséért. A kormány által benyújtott Btk.-javaslat csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.

A kormánypárti politikus emellett azt javasolja, ne írják elő, hogy a támadás elhárításához szükséges védekezésnek arányosnak kell lennie, mondván, ez jelentősen szűkítené a jogos védelem alkalmazhatóságát.

Az önvédelem arányosságának követelményét több másik kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány is törölné a törvényjavaslatból. Így tenne a szocialista Bárándy Gergely is, aki a múlt héten ezt azzal indokolta: ha előírnák az arányosságot, egy gyenge fizikumú nőnek választania kellene, hogy más védekezési lehetőség híján fegyverével lábon lő egy nála erősebb, de puszta kézzel rátámadó férfit, és ezzel törvényt sért, vagy hagyja magát megverni. Az MSZP-s politikus a jogos védelem szabályain is változtatna, úgy, hogy csak a személyi elleni támadást lehessen élet elleninek tekinteni, egy éjszakai lopási kísérletet ne.

Tizenöt fideszes képviselő azt kezdeményezi, hogy az emberölés és az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés mellett a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítsák le a büntethetőség korhatárát, ha az elkövető képes a bűncselekmény következményeit belátni.

Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP nem engedné büntetni a 14 éven aluliakat, a Jobbik viszont például a lopás, a zsarolás és a magánlaksértés esetében is 12 évre vinné le a korhatárt. Három képviselőjük indoklása szerint a kormány által javasolt megoldás azt üzeni a kamaszkorú bűnözőknek, hogy “nyugodtan toljuk ki a néni szemét, vágjuk le a bácsi kezét, mert ebbe nem hal bele, ezért minket emiatt úgy sem lehet megbüntetni”.

A fideszes Rogán Antal és Mengyi Roland azt indítványozza, hogy több bűncselekménynél is minősített esetnek számítson, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ez vonatkozna az emberölésre, a testi sértésre, a rablásra, a csalásra és a sikkasztásra is.

Varga István és a kereszténydemokrata Salamon László elhagyná a kódexből az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállását.

Az MSZP és az LMP több ponton is azonos javaslatot fogalmazott meg. Egyaránt kezdeményezik, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja ne huszonöt, hanem húsz év lehessen, legkésőbb pedig negyven helyett harminc év elteltével legyen erre lehetőség. Ugyancsak eltörölnék a középmértékes büntetéskiszabást, amely szerint határozott ideig tartó szabadságvesztésnél a büntetési tétel alsó és felső határa összegének a fele az irányadó.

Az MSZP-s Bárándy Gergely egy javaslatában a legalább öt, legfeljebb kilencven napig tartó elzárás lehetőségét szüntetné meg, mondván, hogy a rövid tartamú szabadságvesztés helyett egyéb szankciókat célszerű alkalmazni. Ezen kívül bevezetné a büntetések közé az állattartástól eltiltást azoknál, akiket természetkárosítás, állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt ítéltek el.

Párttársa, Ipkovich György szigorúbban büntetné a hamis vádat és tanúzást, öt helyett akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tenne, ha hamis vád miatt büntetőeljárás indul. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt két évben kormánypárti politikusok számos esetben “mondvacsinált” ügyekben tettek feljelentést szocialista politikusok ellen, és ennek gátat akarnak szabni.

Az LMP több új büntetőjogi tényállást vezetne be, így például a sírgyalázást és a géntechnológiai visszaélést.
Az ökopárt javaslatot tett a próbára bocsátás lehetőségének kibővítésére: a kormány által javasoltnál hosszabb, három helyett ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekményeknél tennék alkalmazhatóvá a próbaidőt. Ezzel együtt viszont két évvel hosszabb, akár ötéves próbaidő kiszabására is módot adnának.

Az LMP azt is szeretné elérni, hogy ne bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősüljön, ha valaki csekély mennyiségű kábítószert tart magánál, kizárólag fogyasztási céllal. Dorosz Dávid indoklásában azzal érvel, hogy a drogfogyasztást nem lehet büntetőjogi eszközökkel visszaszorítani, javaslatával pedig számos, az egyénnek káros, a közösség számára felesleges eljárásnak lehetne elejét venni.

Szintén ő nyújtotta be azt az indítványt, amelynek értelmében végleg elvennék azoknak a jogosítványát, akik vezetés közben szándékosan okoztak maradandó testi fogyatékosságot vagy ennél súlyosabb sérülést, illetve visszaesőként követtek el olyan közúti bűncselekményt, amely legalább nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott.
A Jobbik a mostaninál és a kabinet javaslatánál lényegesen szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő helyett tizenöttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az emberölést. Ennek megfelelően a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát húszról negyven évre, különös vagy többszörös visszaesőknél, halmazati vagy összbüntetés esetén pedig ötven évre emelnék.

Egy másik jobbikos – amelyet Apáti István, Gyüre Csaba és Staudt Gábor jegyez – javaslat a halálbüntetés visszaállítását kezdeményezi az előre kitervelten, a nyereségvágyból, az aljas indokból, a különös kegyetlenséggel vagy több ember ellen, a visszaesőként, illetve a hivatalos személlyel, 14 éven alulival vagy védekezésre képtelen emberrel szemben elkövetett emberöléseknél.

A jobboldali ellenzéki párt azt is lehetővé tenné, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést ne csak a húsz évesnél idősebbekre szabhassanak ki, hanem a 18 és 20 év közöttiekre is.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szigorított dologházi őrizetet vezetné be, amelynek során az elítélteknek – a szabadságvesztés helyett vagy annak leteltével – legfeljebb öt éven keresztül, “társadalmi hasznot hajtva” dolgozniuk kellene. Ezzel, mint indoklásában megjegyezte, egy 1928-as törvényi rendelkezést állítana helyre, némileg korszerűsítve.

Ezen kívül párttársával, Gyüre Csabával közösen azt is indítványozza, hogy ha országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, illetve polgármester követ el hivatali bűncselekményt, az irányadó büntetési tétel felső határa a felével emelkedjen.

Szintén a politikai élet tisztaságára hivatkozva kezdeményezi az LMP-s Dorosz Dávid, hogy a vagyon elleni bűncselekményekről szóló fejezetben rögzítsék: az ott meghatározottakat bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni, ha az elkövetők célja az volt, hogy egy pártnak vagy párttagnak illetéktelen vagyoni előnyt biztosítsanak. Indoklásának végére az ellenzéki képviselő kommentár nélkül Simicska Lajos korábbi APEH-elnök, a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatójának fotóját illesztette.

– MTI –



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s