Új alaptörvény – A Velencei Bizottság üdvözölte az európai értékek érvényesítését, de számos kifogást fogalmazott meg

Strasbourg/Pozsony  (MTI) – A Velencei Bizottság (VB) – az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében – üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést.

Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.

A VB, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
    A szakvéleményben (angolul: http://www.venice.coe.int/docs/2011/CDL-AD(2011)016-e.pdf) megjegyzik, hogy nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. Azt remélik viszont, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása “átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz”.
    A testület aggódik, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.

Új alaptörvény: aggodalmas…

    “A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni” – olvasható a dokumentumban.
    A VB szerint “a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében” aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
    “A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését a Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal” – írja a VB.
    A VB szerint a magyar hatóságoknak meg kellene világítaniuk az alkotmány preambulumával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Tisztázandónak tartják, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, és “potenciálisan problematikusnak” minősíti például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezését, ami a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.  
    A VB szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alaptörvény jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, “vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén”. A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent – állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.

Ajánlatos volt egy új alaptörvény

    Thomas Markert, a VB titkára hétfőn Strasbourgban az állásfoglalását ismertetve azt mondta: érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy teljesen új szövegű alaptörvény t akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.
    Markert elmondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A VB azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy 50 hivatkozást az alaptörvényben, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. Fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.
    “Tehát ebben az esetben a demokratikus döntéshozatal egy lényeges szűkítéséről lehet beszélni” – hangsúlyozta Thomas Markert, aki beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról is, amelyek a VB szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említésekor az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.
    A VB titkára a magyar kormány reagálása kapcsán – szintén egy kérdésre válaszolva – kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik “nem fogadták nagy örömmel” a testület állásfoglalását, mivel “a véleményünk nagyon kritikus”. Azt mondta, “a magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak”. Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.
    A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a VB állásfoglalását. Pozsony szerint a VB teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvény kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.
    Pozsony üdvözölte a VB azon megállapítását, amely felhívja a figyelmet a jószomszédi kapcsolatok elveinek tiszteletben tartására és annak szükségességére, hogy kerülni kell azokat a területen kívüli elemeket, amelyek kiválthatnák a szomszédos államok nyugtalanságát és etnikai feszültségekhez vezethetnének.








hirdet�s