Ötvenéves Lottó Ottó – fél évszázada játsszuk

Budapest, Debrecen – Éppen ötven éve annak, hogy az első lottóhúzást tartották Magyarországon. 1957. március 7-én öttalálatos ugyan nem volt, de hét négyes igen.

Akkoriban egy szelvény 3 forint 30 fillérbe került, az első telitalálatért pedig 855 ezer forint járt. Az, hogy az eltelt fél évszázad alatt Hajdú-Biharban hányszor tett meg valaki főnyereményt hozó szelvényt, nem tudni. A Szerencsejáték Zrt. munkatársaitól ugyanis érdeklődésünkkor azt hallottuk: külön megyei kimutatást, statisztikát nem vezetnek, s helyi érdekességekről sem tudnak beszámolni; a kutakodáshoz legalább két napra volna szükségük.

Az első telitalálat 1957. április 11-én született meg, amikor egy 66 éves özvegyasszony, Ring Sándorné a 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg – s nyert vele 855 ezer forintot. A lottó fennállása óta 405 szerencsés játékos örülhetett telitalálatnak, és az ezzel járó nyereménynek, összesen több mint nettó 30 milliárd forint értékben. Ötvenedik születésnapját tölti, amely idő alatt bár „gyermekei” születtek (Hatos, Skandi és Joker), népszerűsége mit sem apadt; képes volt arra is, hogy időnként az egész országot lázban tartsa. 1957-ben, az induláskor egy szelvényért 3 forint 30 fillért kellett fizetni, ma ez 175 forintra rúg.

Az öttalálatosok száma évente általában öt-kilenc között mozog, s annak a matematikai esélye, hogy mind az öt számot eltaláljuk, csaknem 1 a 44 millióhoz. Ugyanakkor akadt már arra is példa, hogy ugyanazon a sorsoláson valaki két szelvénnyel is telitalálatot ért el: az öthetessel játszó nyertes nem volt biztos abban, érvényes-e szelvénye, így egy heti játékra is befizetett, s mindkettővel megütötte a főnyereményt.

Tárgynyereményeket is

Kezdetben a számhúzások mellett havonta tárgynyereményeket is sorsoltak. Az első főnyereményt, egy Wartburgot az 1957-ben mindössze 13 éves Molnár Tibor nyerte. A tárgynyeremény sorsolás húsz éven keresztül tartott, s a kisebb nyereményeken kívül több mint ötszáz öröklakás, 224 családi ház és nyaraló lelt gazdára.

Mint a Szerencsejáték Zrt. honlapjáról tudható, ezek a nevek valódiak, hiszen akkoriban nyilvános volt a nyeremények átvétele, az eseményt fotókkal örökítették meg, a nyertesek pedig vállalták nevüket, arcukat egyaránt.

Hajdú-bihari illetőségről, rekordról egyébként nincs információnk, ám annyi a társaság kimutatásából kideríthető: 2006 júliusában, 17 heti halmozódás után 911 millió forint ütötte a nyertesek markát Hajdú, illetve Veszprém megyében. A fél évszázad alatt modernizálódtak a játék körülményei, megjelent a gépi sorsolás, valamint hetente jelentkezik televíziós közvetítés. Az 50 év 405 szerencsésnek hozott öttalálatost, összesen több mint 30 milliárd forintot hozva a konyhájukra.

A sikeres genovait vették át

A második világháború után a totó jött divatba, a lottó csak több évtized után indult újra – olvasható az MTI archívumában. A kormány gazdasági okokból és a társadalmi igények kielégítése érdekében adta áldását a tervezetre.A szabályzat szerint a 90 közül kihúzott öt szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt.

A sorsjegyeket 1957. február 13-án kezdték árusítani, egy héttel később már több mint százezer szelvény érkezett be. Úgy határoztak, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják kisorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött cédulák, szám szerint 1 millió 505 ezer 546. Telitalálat nem volt.

Kapcsolódó:

  • Megkérdeztük az utca emberét: mire költené, ha nyerne a lottón? 
  • B.G.K.








    hirdet�s