Turistariogató belváros

Hajléktalanok a nyíregyháza belvárosban
Hajléktalanok a nyíregyháza belvárosban
Ha vendégeim érkeznek, a legritkább esetben mutogatom nekik fényes nappal a belvárost. Pedig lokálpatrióta lennék, és büszke vagyok a Kossuth tér minden egyes virágára, patinás épületeire, szobraira.  Oltalom Szeretetszolgálat 2007.04.12. video video video

Gyomorforgató a parkokban szükségüket intéző, padokon fetrengő, kolduló hajléktalanok látványa a békésen kávézgató, fagylaltozó, vagy inkább csak kávéra, fagyira vágyó vendégek között. Van-e megoldás?

Melyikünk joga az erősebb, az unaloműző borocskájukat szopogató otthontalanoké, vagy a pénzüket idehozó, pihenni akaró turistáké? Mit tehet a város, a rendőrség, a civil szervezetek, mit szól a kávéháztulajdonos, a turizmusból élő üzletember, s miként vélekednek maguk a hajléktalanok? Írja meg Ön is véleményét a cikk alatti fórumunkban!

Zavarják a kikapcsolódókat
Nemcsak a vendégeinket, de a városba érkezõ turistákat is megdöbbenti a belvárost ellepõ hajléktalanok látványa – mondta el lapunknak Korpainé Pál Ágnes, a városközpont egyik legfrekventáltabb helyén lévõ étterem tulajdonosa. – A legtöbben dicsérik Nyíregyházát, gyönyörûnek és ápoltnak tartják a belvárost, éppen ezért nem értik, hogyan fordulhat ez elõ. Az a baj, hogy mi szinte semmit sem tehetünk. Amikor már a terasz is üzemel, gyakran elõfordul, hogy a hajléktalanok a vendégeinktõl kéregetnek – ilyenkor természetesen megkérjük õket arra, hogy ne zaklassák a vendégeket, ez azonban nem megoldás! Gondoljunk bele: hogyan lehet úgy ebédelni, vagy akár csak meginni egy kávét, hogy közben mocskos, büdös emberek mászkálnak körülöttünk? Ráadásul a kisebb-nagyobb dolgaikat is itt, az étterem mellett végzik, így sok erõfeszítést igényel a környék rendben tartása is, számunkra pedig ez különösen fontos.

Megelőzés és takarítás

– Az a tény, hogy a nyíregyházi hajléktalanok ott töltik mindennapijaikat a Kossuth téren, számottevő plusz terhet nem jelent a Városüzemeltetési kht. számára. A tér és környéke kiemelt terület, így naponta takarítjuk.

Azt megelőzendő, hogy a környék bokrai és sövényei közé végezzék biológiai szükségletüket, ingyenessé tettük számukra a Hősök terén található nyilvános illemhelyet – mondta el Gémesi István főmérnök.

Az Oltalom nem kényszeríthet, csak csábíthat

A hajléktalanellátásban kétségtelen, kulcsszerepe van az Oltalom Szeretetszolgálatnak, melynek eszköztárában azonban legfeljebb a „csábítás” szerepel. Hogy hová csábítsák őket? Nos, egylőre még csak az Árpád utcai nappali melegedő és népkonyha áll rendelkezésükre, de ha a Rákóczi utcai új létesítmény elkészül (műszaki átadás: június 30.), jelentős változás várható.

– Az Oltalom nappali intézménye két épületében sok olyan szolgáltatás lesz – mondta érdeklődésünkre Bartolomeu Inácio Dezanove, a szeretetszolgálat szakmai igazgatója –, melyek értelmes elfoglaltságot ad és némi honoráriumot is hoz a hajléktalanoknak. A régi felújított épületben szociális szolgáltatásokat vehetnek igénybe: itt lesz a nappali melegedő (70 fő részére), a népkonyha (70), az orvosi rendelő, valamint újdonság lesz a szenvedélybetegek nappali ellátója (30).

– Az emeleten hajléktalanok otthonát (50) alakítanak ki, mely úgy működik majd, mint az idősek otthona. Az új épületszárnyban kap helyet a foglalkoztatási és oktatási centrum műhelyekkel, oktatótermekkel. Lesz itt lakossági szolgálatás is nyilvánosi WC-vel és szociális raktárral. Speciális foglalkoztatást – takarítás, raktározás, kertrendezés stb. – tervezünk itt megvalósítani, melyért rehabilitációs díjat kapnak majd a hajléktalanok.

De melyik hajléktalant is büntethetnénk?

Évek óta küzdünk e meglehetősen összetett problémával. Legalább évi rendszerességgel, de főként a tél közeledtével összeül a hatósági, a szociális és a hajléktalanokat ellátó szféra a megyeszékhelyen élő hajléktalanok ügyében – kezdte Tasnádi János, a Közterület-felügyelet vezetője.

Rendõrségi állasfoglalás

A rendõrségnek a hajléktalanokkal szemben milyen intézkedési jogköre van? – tettük fel a kérdést Fülöp Gergely r. fõhadnagynak a Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferensének.

A következõ választ kaptuk:

– A rendõrség nem intézkedhet valakivel szemben csak azért, mert az illetõ hajléktan. Azzal, hogy az utcán él, senki sem követ el jogsértést. A rendõrség csak akkor indít eljárást az illetõ ellen, ha bûncselekményt követ el, vagy szabálysértésen érik.

Rendőrt, mentőt hívnak

– A közterület-felügyelőknek nincs hatáskörük arra, hogy a hajléktalanokkal szemben csupán a hajléktalan voltuk miatt intézkedjenek. Ám tény: a hajléktalanok hajléktalan módon viselkednek a város közterületein, s nemcsak a Kossuth téren teszik ezt ekként. S hogy milyen esetekben járhatnak el felügyelőink? Amikor a hajléktalan szemetel; ha alkoholt fogyaszt; ha a köztéri padokat beszennyezi; nyilvánosan a szükségét végzi; ha magatehetetlen állapotú. Az eszközök pedig, amelyekkel rendelkezünk: figyelmeztethetjük, igazoltathatjuk, szabálysértésért büntethetjük őket. Ezek eredményességét a kit, mit és miből fizeti ki kérdések már előre is vetítik. Gyakorta hívunk rendőrt, még többször mentőt, mert ezek az emberek többnyire súlyos betegek is – mondta Tasnádi János.

– Pók Viktória, Kiss Takács Béla, Györke László -








hirdet�s