Trianont idézi az emlékmű

Fehérgyarmat – Ünnepelni gyűltek össze a fehérgyarmatiak a közelmúltban a műemlék református templom kertjében.

Szalai László lelkipásztor köszöntötte a Trianoni emlékmű avatására egybegyűlteket, megfogalmazva véleményét: – Trianon szégyen, de nem a mi szégyenünk. Neves államférfiak szégyene, akik állítólag az igazságot képviselték és ilyen szellemben tettek rendet Európában.

Ezt követően dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Fehérgyarmat polgármestere idézte az I. világháború utáni történelmi helyzetet, kiegészítve Apponyi gróf Trianonban mondott beszédének részletével. Csáthy Miklósné tanár versmondását követően Birtha Zsigmond, a gyülekezet gondnoka és Némedi Gusztáv segédlelkész leplezte le az emlékművet.

Ének és ima
A 64 vármegye földjének elhelyezését dr. Tilki Attila és Szalai László végezték. A református egyházközség vegyeskara a Tartsd meg hazánkat Isten és a Halló magyar című kórusműveket adta elő, melyet Szalai László lelkész fohásza követett. A történelmi egyház áldását követően a lelkipásztor megköszönte a közreműködők segítségét, majd e résztvevők elénekelték a Szózatot és a Székely Himnuszt.
A reformátusok közössége hónapokkal ezelőtt döntött arról, hogy az 1956-os kopjafával szemben elkészíttetik a trianoni emlékművet. A több tonnás betonalapba került a mintegy 250 centiméter magasságú faragott faoszlop. Fehérváry József népi iparművész vállalta, hogy a Tóth János presbiter felajánlotta fából mihamarabb elkészíti a Trianoni emlékművet a fehérgyarmatiaknak.

TÉNYBOX
Nem hegednek be a sebek
A fejlődés, a felejtés talán elősegíthette volna, hogy behegedjenek a sebek, hogy elhomályosuljon az országvesztésnek még az emléke is. Ma már biztosak lehetünk abban, hogy ez lehetetlenség…A határon kívülre rekedt magyarság körében szóba sem kerülhet a felejtés, hiszen generációról-generációra megélték és megélik a mai napig…. Örülök annak, hogy országgyűlési képviselőként én mondhatom itt az első beszédet – fogalmazott dr. Tilki Attila.

-Koncz Nóra-