Transparency International: Magyarország az 57. a korrupciós rangsorban

Akt.:
Transparency International: Magyarország az 57. a korrupciós rangsorban
Budapest – Magyarország az 57. a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentését bemutatva szerdán Budapesten.

Martin József Péter kiemelte: tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye “szembetűnően visszaesett” az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül.

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50 pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán – magyarázta.

Megjegyezte: ahogy a korábbi években, 2016-ban is a skandináv országok, Új-Zéland és Svájc áll a ranglista élén, a lista alján pedig a korábbiakhoz hasonlóan Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália.

A TI magyarországi szervezetének vezetője elmondta: Magyarország a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül – tette hozzá.

ti

A Transparency International 2016-os korrupciós listája (az indexben a legkevésbé korrupt ország száz pontot, míg a legkorruptabb 0 pontot ér el)

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése – jelentette ki.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy “a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon”. Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot juttatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen – vélekedett.

A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az országokban a közszektor korrupcióját.

– MTI –


Videó: Csak a politikusok szerint nincs ma Magyarországon korrupció…

Bilincsben vittek el korrupt vámosokat. Lebukott a nyelvvizsga-maffia. Vizsgálják a Voldemort néven elhíresült fideszes képviselő ügyét. Nyomoznak a 4-es metró építése miatt. Orbán Viktor nem tűri a korrupciót, Kósa Lajos szerint pedig tulajdonképpen meg is szüntették. Ha csak ezeket a híreket halljuk, egy tiszta ország képe sejlik fel előttünk, ahol nem éri meg korruptnak lenni. De mi a valóság? Miért van az, hogy a közvélekedés szerint Magyarországot mélyen átjárja a korrupció? És hogyhogy nem bukik le szinte egyetlen politikus sem? Rédli Balázs riportja az RTL Klub Házon kívül című műsorában.



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .