Tovább erősödjön a vidék

A fórumon
A fórumon
Harsány – Vidékfejlesztés az európai uniós pályázatok tükrében. 1500 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre vidékfejlesztésre a következő 2014–2020-as európai uniós pályázati ciklusban.

2016-tól konzorciumban, összefogva más gazdasági szereplőkkel lesz érdemes pályázni. Az így beadott projektek esetében 10 százalékkal magasabb lesz a támogatottság intenzitása, illetve a konzorciumként benyújtott pályázatok nagysága akár a duplája is lehet. Ezekről a változásokról Koleszár Gábor, az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségének vezetője beszélt a „Vidékfejlesztés a 2014–2020 programozási időszakban” című fórumon, amelyet a megye polgármestereinek, gazdasági szereplőinek, civil szervezetek vezetőinek szerveztek Harsányban a közelmúltban.

Ki kell használni

A tájékoztatón Szabó Gergely, Harsány polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A fórumot Riz Gábor Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési miniszteri biztos nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a 2014–2020-as európai uniós pályázati ciklusban minden forrást ki kell használni annak érdekében, hogy tovább erősödjön a vidék. Riz Gábor kiemelte, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az önkormányzatok, gazdasági szereplők, civilek összefogására az eredményesebb pályázatok, a hosszú távú gazdaságfejlesztés érdekében.

A már kiírt és 2016-ban megnyíló pályázati lehetőségekről, az eljárási rend változásairól Koleszár Gábor, az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltségének vezetője tájékoztatta a megjelent érdeklődőket.

– A 2014–2020-as uniós pályázatok esetében kormányzati előírás alapján minden operatív program 60 százaléka a gazdaság fejlesztését szolgálja. A vidékfejlesztési programunk is igazodik ehhez az elváráshoz, tehát olyan élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési beruházásokra lehet pályázni, amelyek kimondottan munkahelyteremtő hatással bírnak.

A másik jelentős dolog, hogy kiírásonként a források 80 százalékát csak kis- és középvállalkozók kaphatják meg, a maradék 20 százalékra pedig a nagyvállalatok pályázhatnak. Kiemelném, hogy az új rendszer előtérbe helyezi a konzorciumi projekteket. Például megyénkben az agrártámogatások intenzitása 50 százalékos lesz, míg ha konzorciumként nyújtják be a pályázatot, plusz 10 százalékkal nő ez a támogatottság. Emellett az adott projektek nagysága legalább a duplája lesz a konzorciumi projektek esetében. Így például az élelmiszeripar területén egyedül pályázó 500 milliós pályázatot valósíthat meg, ha konzorciumban pályázik, akkor 1,5 milliárd forint is lehet ez az érték – foglalta össze Koleszár Gábor.

Együttműködés, tanácsadás

A fórum következő előadója Trembóczki István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vidékfejlesztési referense volt, aki az Agrárgazdasági Kamara szerepét mutatta be a Vidékfejlesztési Program megvalósítása során. Kiemelte, hogy amellett, hogy a kamara részt vesz a duális képzésben, jelentős szerepe van az agrárgazdasági szereplőkkel történő kapcsolattartásban. Feladatuk többek között a szereplők tájékoztatása a pályázati és egyéb lehetőségekről, illetve tanácsadás az egyes pályázati anyag elkészítésekor.

Hozzátette, hogy a kamara szorosan együttműködik az MVH-val, a civil szervezetekkel, a kistermelőkkel, kis- és középvállalkozásokkal, illetve a Leader egyesületekkel annak érdekében, hogy teljes körű segítséget tudjanak nyújtani az agrárgazdaság minden szereplőjének.

– ÉM –


A Vidéki Hálózatról

A fórum zárásaként Erdős Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei felelőse mutatta be a Vidéki Hálózat működését, küldetését, röviden összefoglalta a Vidékfejlesztési Programot, amely akár kiadvány formájában vagy akár az internetről letöltve digitális formában is elérhető az érdekeltek számára a www.szechenyi2020.hu oldalon.








hirdetés