Történelmi mélyponton az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 0,25 százalékponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot – jelentette be hétfõn Simor András MNB-elnök. Az elemzõk elõzetes várakozásával megegyezõ döntéssel az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt az alapkamat. Az MNB felülvizsgálta eddigi prognózisát az inflációra és a gazdasági növekedésre: az áremelkedés ütemét idén 3,9-rõl 4,4 százalékra, a jövõ évit 1,9-rõl 2,3 százalékra tolta fel. A GDP idén szerintük a kormány várakozásával azonosan 0,6 helyett 0,2 százalékkal szûkül, 2010-ben változatlanul 3,4 százalék növekedéssel számolnak. Simor nem kommentálta Bajnai Gordon miniszterelnök szavait arról, hogy 2014-ben bevezethetõ lenne az euró.

Magyarország megítélése alapvetõen nem változott az elmúlt hónapban, de a nemzetközi befektetõi hangulat bizonytalanná vált, az eurózóna növekedése fenntarthatóságának kockázata emelkedett, aminek hatása van Magyarországra is – hangsúlyozta Simor András a Monetáris Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón. A külsõ folyamatok miatt az MNB mozgástere szûkült – tette hozzá. A MT egyébként három javaslat (fél-, illetve negyedszázalék-pont csökkentés és szinten tartás) közül a középút mellett döntött meggyõzõ többséggel.

Simor méltatta az ország eddigi erõfeszítéseit, mint mondta, a költségvetés hiányának leszorításában és a folyó fizetési mérleg többletével komoly eredményt sikerült elérni, de az államadósság változatlanul magas – tette hozzá. Magyarország kockázati megítélése aszerint alakulhat, hogy a befektetõk melyikre teszik a hangsúlyt – magyarázta az MNB elnöke.

Simor András, miként egy hónappal ezelõtt is, elmondta, hogy a külsõ konjunktúra kedvezõbb a korábbi hónapokban elõrebecsültnél, a belsõ fogyasztás azonban változatlanul nyomott, érdemi növekedés csak 2011-ben lesz. A visszafogott belsõ keresletnek viszont fegyelmezõ hatása van az áremelkedésre, és az árleszorítást szolgálja a markáns béralkalmazkodás is – mondta Simor.

Vannak azonban árnövelõ tényezõk is: a globális fellendülés az élelmiszerek és a nyersanyagok drágulását eredményezi, a szabályozott (hatósági) árak terén pedig a vártnál nagyobb az emelkedés az adatok szerint. Ezért felfelé módosították az idei és a 2011-es inflációs prognózist: 3,9-rõl 4,4 százalékra és 1,9-rõl 2,3 százalékra. Ezzel együtt is a célként kitûzött 3 százalék alá eshet az áremelkedés üteme, ennek várható idõpontja 2011. elsõ negyedéve – mondta Simor. Az MNB közölte a gazdasági növekedésre vonatkozó gyorsjelentését is, eszerint a kormány számításával megegyezõen idén 0,6 helyett csak 0,2 százalékkal megy össze a magyar gazdaság, jövõre azonban változatlanul 3,4 százalék növekedéssel kalkulál.

A monetáris politikát a parlamenti választás ténye önmagában nem befolyásolja, de ha a bemutatott programok hatással lehetnek rá, akkor azt figyelembe fogják venni – válaszolta a jegybank-elnök azzal kapcsolatban, hogy négy hét múlva utoljára lesz kamatdöntõ ülés a választások elõtt.

Az MNB-nek nincs külön véleménye az euró bevezetésének lehetséges idõpontjáról – mondta Simor annak kapcsán, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök hétfõn a parlamentben arról beszélt, erre 2014-ben sor kerülhet. Simor hangsúlyozta, hogy a céldátumot az MNB-nek a kormánnyal közösen kell kitûzni, a kormányváltás elõtti idõpont erre nem alkalmas. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország jelenleg nem teljesíti az eurózónába lépés feltételeit.








hirdet�s