2009.08.01. 15:58
Szó nincs a disznótor haláltusájáról
<p>Miskolc, Trizs - "Azért vágják<br /> hajnalban a disznót, mert akkor még alszik a<br /> Greenpeace!" <A onclick="return open_window( http://media.boon.hu/pubs/Bildserie/Sz__nincs_a_diszn_tor_hal_ltus_j_r_l_2009_0/index.shtml , SERIE ,960,800)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Szó nincs a disznótor haláltusájáról 2009.08.01." src="http://apps.boon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></p>
A hagyományos vidéki
disznóvágás
ellehetetlenülésétől tart
két érdekvédelmi szervezet is,
mert a kormány által tervezett
higiéniai nemzeti útmutató
rendelet gyakorlatilag eltörli a
tradicionális házi
disznótort. Erre reagált a
másik tábort képviselő
Kocsner Tibor, a
Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium
(FVM)
élelmiszerlánc-felügyeleti
főosztályvezetője: – Nem
készül olyan
kormányrendelet, amely betiltaná
a házi
disznóvágást. A
kormány csupán egy higiéniai
ajánlás kiadását tervezi,
amely a vendéglátás
egészére vonatkozik majd.
Riportunkban arra kerestük a választ: mi az
igazság, s mi az érintettek
véleménye erről.
Elvész egy
hungarikum
Zalai Andrea, a Falusi és
Agroturizmus Országos
Szövetsége (FATOSz)
főtitkára határozottan
állítja, hogy ismét elvész
egy ősi hungarikum, mert semmivel sem
pótolható a
disznóölések
lakomájának a hangulata.
Jakab István, a Magyar
Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek
Szövetsége (MAGOSz)
elnöke
sajtótájékoztatóján
arról beszélt, hogy a
disznóvágás
feltételeinek szigorítása komoly
érvágás a falusi
turizmusból élőknek,
másrészt erősítheti a
feketegazdaságot is.
Igazi
ízek
Mácsi Istvánné,
Trizs polgármestere
sajnálná, ha eltűnne ez a
vendégasztal. A IX. Gömör-Tornai
Fesztivál programjaként
csütörtökön a
főztjükről híres trizsi
asszonyok a helyi gasztronómia rejtelmeivel
ismertették meg az ide
látogatókat. Nagy keletje volt a
sütőben sült ízletes
hurkának, kolbásznak, a
paprikás fokhagymával kenegetett
abárolt szalonnának, a
zsírjától megfosztott
mosolygós tepertőnek, a
kemencében sült ropogós
cipónak, az ügyes hentes
vágta disznó ízes
porcikájából
készített húslevesnek
– melyben bordán
söndörített csigatészta volt
–, de a főtt húsnak
és a töltött
káposztának is. Nem azért
csináltuk, mert micsoda nagy haszonnal
kecsegtetett– mondja a település
első embere. E népi szokásnak
közösségi összetartó ereje
van. Minden tájegység
más-más ízvilágot
képvisel, így Gömörnek
is megvan a sajátossága.
Az igazi ízek által kiváltott
hangulatot, érzést szeretnénk
népszerűsíteni és
továbbadni. Nálunk sem tartanak minden
portán sertést, de
legalább nem egy hűtő
üvegtetején nézzük a
húst, a kolbászt
és a szalonnát. Magunk
neveljük a jószágot, tudjuk mivel
etetjük és ez egyáltalán nem
mellékes adalékokat és
ízfokozókat használó
világunkban. Ezzel a saját
egészségünket is védjük.
Tavasszal és
ősszel
Nagycsaládosok vagyunk, hiszen heten
élünk együtt, ezért minden
forintnak megvan a helye – jelentette ki
Sütő Tiborné Ilonka.
Már a nagyszüleim is vágtak
disznót, mi a férjemmel 1967-es
házasságkötésünk
óta. Inkább nevelünk magunknak
disznót, minthogy bemenjünk
Barcikára húsért. Nem is
olcsó, egy út ezer forintba kerülne,
másrészt nem is olyan
minőségű a bolti
zsírszalonna. Alig van
tepertője és nem is finom,
így a rokonságban levő hentes
tavasszal és ősszel levezényli a
disznóölést, de még
ez sem tart ki. Egy alkalommal a vöröshagyma
helyett a fokhagymát pirítottam a
hurkába, de szerencsére időben
észrevették. Azóta ugratnak,
viccelődnek velem. Jó érzés
tudni, hogy ha meghalok, legalább
disznóvágásokkor
eszükbe jutok majd a fiataloknak – fogalmaz
Ilonka.
Virókné Fodor Bernadett,
az ANP ökoturisztikai munkatársa a
családok és rokonságuk fontos
szociális eseményének nevezte a
disznóvágást. A
vidékiek tudják, hogy minél
hamarabb fel kell dolgozniuk, mert a hús
romlandó. Ügyelnek a
higiéniára, nem akarnak betegek lenni,
márcsak a magas gyógyszerárak
miatt sem. Faluhelyen minden háztartásban
keletkezik étkezési hulladék, ezt
megetetik a disznóval,
ellentétben a városiakkal, akik a
kukába (vagy mellé) dobják az
ételmaradékot. Megtörténik
tehát az újrahasznosítás.
És ilyen módon biohúst
kapnak a falusi emberek, tudják mit esznek. Az
sem mindegy, hogy a városiak
többsége hírből sem ismeri
már a nagyszülők 50 évvel
ezelőtti életét. Ebbe pillanthattak
be a trizsi hagyományos
disznótoros vacsorán
résztvevők.
Ellenőrizni a
kóstolót is
Fazekas József, a
Sajó-Hús Kft. igazgatója,
a Hústermék Tanács
alelnöke szerint a házi
vágást hagyni kéne, de
aki vendéglőben a sertést
áruként értékesíti,
az nézesse meg állatorvossal.
Valahol mindenképpen vizsgálni kellene a
fogyasztásra vitt terméket, még a
kóstolót is. A
törvénytervezet a szúróhelyet
írja elő vagy azt, hogy egy
engedélyezett
vágóhídon
történjen – akár
bérvágásban is – a
disznófeldolgozás. Ehhez
járatlevél és fülszám
is kell, ami nem kevés pénz. Ha az
üzleti tevékenység nem zárt
helyen zajlik, akkor a bőrt és az
egyéb hulladékot sokan
elássák, ami
környezetszennyezést okozhat.
Az utca embere cinikusan úgy látja:
"Azért vágják hajnalban a
disznót, mert akkor még alszik a
Greenpeace!" Kocsner Tibor
elismerte: készülőben van egy
higiéniai ajánlás a
vendéglátás egészére
vonatkozóan, de a házi
disznóvágással kapcsolatos
ajánlások feltehetően csak
szeptemberben kerülnek majd bele. A
főosztályvezető kiemelte: a
tervezett uniós állatvédelmi
szabályozás elfogadásával a
Németországtól keletre
fekvő EU-tagállamokban csak az
vághat disznót, akinek megvan
hozzá a megfelelő tapasztalata, ám
ennek igazolására semmilyen
papírra nem lesz szükség.
Szollár Domokos
kormányszóvivő is
"ökörségnek" titulálta
a disznóvágás
megszüntetéséről
szóló híreket, mert a
továbbiakban is ugyanúgy lehet otthon
disznót vágni, mint eddig.
véleménye? Szóljon hozzá
ITT!