Torma András: “Aki nem lép időben, az lemarad…”

Dr. Torma András: Ma már stabil az intézmény gazdálkodása
Dr. Torma András: Ma már stabil az intézmény gazdálkodása - © Fotó: ÉM
Miskolc – A Miskolci Egyetem elsőként vezeti be a duális képzést hazánkban. Interjú dr. Torma Andrással, a Miskolci Egyetem rektorával.

Az Észak-Magyarország szerkesztőségének vendégei voltak a Miskolci Egyetem vezetői. Mint mondták, az intézmény Magyarország élvonalában és ezzel a világ oktatásának élvonalában szeretne maradni.

– A napokban jelent meg a HVG egyetemi rangsora, amiből az derül ki, hogy a Miskolci Egyetem nagyot lépett előre. Minek köszönhető a jó eredmény?

Torma András: Amikor 2013. augusztus 15-én a Miskolci Egyetem rektora lettem, egy nagyon nehéz helyzetben lévő egyetem élére kellett, hogy álljak. A nehézséget morális és gazdasági értelemben is értem. Ezért a rektori pályázatom egyik célkitűzése az volt, hogy az intézményt megújítsam. Morálisan és gazdaságilag is rendbe kell hozni, és új arculatot kell formálni a következő 2–3 évben. De úgy gondolom, hogy az akkori célt már most sikerült elérnünk. Az intézmény megkapta az akkreditációt, a nemzetközi akkreditációt is, és az arculata teljesen megújult. A HVG rangsorában az is figyelemre méltó, hogy az oktatói kiválóságot vizsgáló listán szintén előkelő helyen szerepel az egyetem. Ugyanilyen siker, hogy a műszaki diplomások kereseti lehetőségeit elemző rangsorban intézményünk a 3. helyet foglalja el, megelőzve jó hírű, fővárosi egyetemeket. Természetesen nem pihenünk a jövőben sem. Aktív beiskolázási programot folytatunk, mert szeretnénk elérni, hogy a régiónkban élő diákok itt maradjanak és itt tanuljanak a Miskolci Egyetemen.

– Egyre többször hallani a felsőoktatást érintő változásokról. Gondolok itt a duális képzés bevezetésére, a felsőoktatás feltételeinek szigorítására. Hogyan készül ezekre az egyetem vezetése?

Torma András: A Miskolci Egyetem mindig aktívan reagál a változásokra. A duális képzés bevezetését a felsőoktatási törvény nyári módosítása tette lehetővé. A végrehajtási rendelet azonban még nem született meg, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a duális képzést minél hamarabb beindítsuk. Ez irányú erőfeszítéseinket a minisztérium támogatja, a gazdálkodó szervek pedig üdvözlik, és a mai tudásunk szerint 2015 szeptemberében már duális rendben fognak indulni képzések a Miskolci Egyetemen, az országban példa nélkül álló módon. Ilyen duális képzésként indul az öntészképzés, a járműmérnöki képzés és terveink szerint az informatikaimérnök-képzés is. A duális képzés azt jelenti, hogy az adott szakon az oktatás két terepen valósul meg: az elméleti képzés az egyetem, a gyakorlati képzés pedig a gazdálkodó szerveknél, tipikusan nagyvállalatoknál. Van még egy duális képzéshez hasonló programunk, ez a Gazdaságtudományi Karnak a Bosch céggel kötött Lean Akadémia nevű projektje. Tehát gyorsan igyekszünk reagálni a változásokra, mert aki nem lép időben, az lemarad. A Miskolci Egyetem pedig nem akar lemaradni.

– A kormány azt tervezi, hogy 2020-ban már csak olyan diák jelentkezhessen egyetemre, akinek van nyelvvizsgája és emelt szintű érettségije. Nem félnek a létszám drasztikus csökkenésétől?

Torma András: Ha valóban odaérünk, hogy a diákok csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával léphetnek be majd az egyetemekre, az a magyar felsőoktatást meg fogja rázni, ha nem adunk kellő időt arra, hogy a diákok felkészüljenek erre. Ha viszont úgy mennek be a középiskolába, hogy tisztában vannak az egyetemre jutás feltételeivel, akkor úgy gondolom, nem lesz ezzel probléma. Tagadhatatlan: a világban nyelvismeret nélkül ma már nem lehet boldogulni, így a szándék üdvözlendő. Azért is, mert ily módon az egyetemek felkészültebb hallgatókat fognak kapni a középiskoláktól, ami kifejezetten kedvező lesz számunkra. A kérdésére válaszolva tehát: éppen ezért nem félünk a változástól.

– A kormányzati szándék a mostani tudásunk szerint az, hogy kevesebb fiatal tanuljon egyetemen. Ezt hogyan lehet majd kompenzálni?

Torma András: Magyarország demográfiai hullámvölgyben van, és lesz még egy jó ideig. Ugyanakkor a magyar felsőoktatási intézmények bizonyos kapacitásszámmal rendelkeznek. Ezt kitölteni hazai tanulókkal nem lehet. Ezért fordítottunk kiemelt figyelmet a nemzetközi láthatóságra, arra, hogy a honlapunk nemcsak magyarul, hanem angol, német és spanyol nyelven is elérhető legyen, és ezért teszünk meg mindent annak érdekében, hogy más országokból hallgatókat vonjunk be. Éppen most van Indonéziában és Vietnámban a tudományos és nemzetközi rektorhelyettesünk, Kékesi Tamás professzor, aki több egyetemi hallgatókat toborzó rendezvényen vett részt, és reményeink szerint jelentős számú hallgatót fog majd a Miskolci Egyetemre vonzani. Ők Magyarországon szeretnének tanulni, a Miskolci Egyetemen gázmérnöki diplomát szerezni. És erre ma már minden lehetőségük megvan, hiszen szakjaink nagy része angol nyelven is hozzáférhető. A brazil kormány 2013-ban azzal indított útnak 100 ezer brazil egyetemistát, hogy a világ felsőoktatási intézményeiben tanuljanak. Nos, jelenleg Miskolcon is tanulnak brazil fiatalok, akik nem egy tanfolyamot végeznek el itt, hanem komplett diplomát szereznek. És ezért ők fizetnek, tehát bevételt is jelentenek az egyetem számára. Ez azért fontos, mert a kormányzati szándék szerint több pénz nem jut a felsőoktatásra a jövőben sem. Ezért is bír nagy jelentőséggel számunkra a duális képzés. Ugyanis azáltal, hogy az egyetemen folyik az elméleti és a vállalatnál a gyakorlati képzés, ez a vállalati tőke bevonását is jelenti az egyetemi életbe.

– Az idei év újdonsága az egyetemeken a kancellár kinevezése. A Miskolci Egyetemen is munkába állt Deák Csaba kancellár. Tudni már, mi lesz az ő munkája?

Torma András: A kancellár működésének szabályozása egyelőre meglehetősen hézagos. Ugyanakkor tény, hogy november 15-től más egyetemek mellett a Miskolci Egyetemnek is van kancellárja. Szerencse, hogy olyan ember személyében, aki ismeri az intézményünket. Deák Csaba a Miskolci Egyetemen végzett, a Gazdaságtudományi Karon. Majd itt volt oktató, itt szerzett tudományos fokozatot, és stratégiai rektorhelyettesként is dolgozott. Utána az Innovációs Hivatal elnökhelyettese lett. Most pedig visszajött. Feladatköre, ha egyszerűen akarok fogalmazni, a gazdaság. A gazdasági élet kézbevétele és az egyetem gazdálkodásának segítése, gondozása. Ebben az értelemben leveszi a rektor válláról azt a hatalmas terhet, ami eddig az ő vállát nyomta. A feladat most az, hogy 60 napon belül készítse elő a szervezeti és működési szabályzat átdolgozását, hiszen az apparátust ketté kell választani. Az egyik fele, az oktatók a rektor munkáltatói irányítása alatt maradnak, a többiek a kancellár irányítása alá kerülnek. Hogy hol lesz a határ, az a törvényből pontosan nem derül ki, az majd az előttünk álló megbeszéléseknek lesz a tárgya. Jómagam hiszek abban, hogy bár viták lesznek kettőnk között, de áthidalhatatlan ellentétek nem, és mindenben meg tudunk majd egyezni. Az intézmény első számú felelőse azonban továbbra is a rektor. Tehát a rektor teljes felelősségét nem érinti a kancellár bejövetele, ugyanakkor a kancellár munkáltatója lesz a gazdálkodással foglalkozó embereknek, ami a Miskolci Egyetemen az 1200 dolgozóból körülbelül 400–450-et érint.

– Sikerült-e kilábalnia az egyetemnek a nehéz anyagi helyzetéből?

Torma András: Rektorságom kezdetén a célom az volt, hogy a korábbi gazdálkodási rendet új alapokra helyezzük. Ez sikerült, és ma már a Miskolci Egyetem gazdálkodása stabil. A költségvetésünket sikerül teljesíteni. Állami intézmény lévén a kiadásunk csak annyi lehet, mint a bevételünk. Tavaly mínusszal zártunk, így át kellett, hogy hozzunk terheket erre az évre, de ezt az évet már nullával fogjuk zárni, és kifizetési problémáink gyakorlatilag nincsenek. Közműtartozásaink voltak év közben, de ezek nem haladták meg a 60 napot, és most is mindössze néhány milliós közműtartozásunk van, ami természetes a magyar állami intézmények esetében. A gazdálkodásunk terén jelentősen növeltem a kari önállóságot, mert én nem a dékánokkal szemben szerettem volna vezetni az egyetemet, hanem velük együtt. Ez, azt hiszem, hogy sikerült. A takarékos gazdálkodás és a karok áldozatvállalása tette lehetővé, hogy az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott legyen.

– Hegyi Erika –








hirdet�s