Töklámpás, akasztott emberek…

Töklámpás, akasztott emberek…
Töklámpással ijesztgetés, halálnak, akasztott embernek, boszorkánynak, múmiának öltözött gyerekek: ez a Halloween. Egyre több magyarországi iskolában, baráti társaságban ünneplik. Meghonosodhat-e nálunk is az angolszász ünnep?

(A boltok már tele vannak a rá jellemző tárgyakkal) Miért idegenkedünk mégis tőle?

Lágler Péter, a Miskolci Egyetem kulturális antropológusa megjegyezte, töklámpással nálunk is ijesztgettek korábban, de nyáron, amikor érett a takarmánytök. Jelmezes karnevál is van, de farsangkor. Az idegenkedés abból ered, hogy másképp, s mást ünnepelünk. Nálunk kettéválik a boszorkányok, a rossz lelkek ünnepe a szeretett halottunk tiszteletétől. Az előbbire ott a Luca napja, az angolszászoknál azonban a kettő egybeolvad, s a vidám oldalát hangsúlyozzák a témának.

– A halottak napján Magyarországon elhunyt szeretteinkre emlékezünk, elgondolkodunk a múlandóságon, felkeressük a sírokat, vagyis “befeléfordulós az ünnep”, ebbe kevésbé fér bele a riogatás – mondja Lágler Péter.

Honosodhat

Növeli az ellenérzést az is, hogy egyetlen gondolatkör (halottakkal foglalkozunk), jelenik meg mindkét kultúrában. Ha pedig egy már létező hagyományt kívánnak megváltoztatni, azt ellenszenvvel fogadjuk. Emellett az angolszász ünnepről a legtöbb embernek a hasonló című horrorfilmek jutnak eszébe (a visszajáró lelkek öldökölnek) aminek szintén nincs pozitív sugallata.

Dr. Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem szociológusa nem tartja kizártnak a honosodást. A Valentin naphoz hasonlítja, bár megjegyzi, annak az ünnepnek nem volt előzménye, így nem társult hozzá ellentétes ünneplési mód.

– Sem rossznak, sem jónak nem tartanám, ha elterjedne a megünneplése – véli. – Olasz barátaim mesélik, milyen jópofa bulikat tartanak Halloween estéjén, vagyis vicces jelentése is lehet, ebben semmi rosszat nem látok. Bár az tény, a magyarországi ünnep inkább a befeléfordulásról szól.

HM








hirdet�s