Tokaji Írótábor – „Műalkotáspárti vagyok”

Akt.:
Zemlényi Attila költő, főszerkesztő
Zemlényi Attila költő, főszerkesztő
Miskolc, Tokaj – Mi ma a magyar irodalom legfontosabb, megvitatásra érdemes kérdése?

A szerdán kezdődő Tokaji Írótábor apropóján a Miskolcon szerkesztett és megjelenő Műút folyóirat szerkesztőit kérdeztük. Zemlényi Attila költő, főszerkesztő:

– Érdekes kérdés ez, és nem is tudok rá válaszolni. Milyen témát kell hogy érintsen egy írótábor? Vélhetően semmilyent. Azt hiszem, a tudományos életben konferenciákat szerveznek kérdéskörök köré, ahol a téma meghívottjai kifejtik álláspontjaikat. Az írótáborok erre nem kimondottan alkalmasak, legalábbis a szó rettenetesen komoly értelmében nem. Mint ahogy az írók zöme sem teoretikus, irodalomtörténész, esztéta és viszont. Remélem, nem köveznek meg, de nem hiszem, hogy a táborok – és itt mindegyikre gondolok egyszerre – előadás-antológiái felforgatták volna valaha az irodalmi közvélekedést. A Műút is lelkesen, sok éven keresztül részt vett a Tokaji Írótáborban. Sőt, ott hallottam utoljára színpadon Málik Rolandot! Elcsattan egy-két pofon, vegyül bele egy csomó érzelem…bor, mámor, Tokaj:) A szekértáborok elmosódására, legszebb példa a FISZ és a JAK példás egymás melletti működése. Én egyébként műalkotáspárti vagyok, az egyes műveket, vagy szerzőket tenném a középpontba. Bár gondolom, ebből még inkább „patak vér” lenne. A Műút például Kemény István számára rendezett konferenciát néhány éve, volt egy-két értetlenkedő hang, de aztán úgy halottam, mi adtuk meg a lökést, hogy a PIM ünnepelje a kerek szülinapját, és azóta ezt nem kérdőjelezi meg senki. Hogy azonban a tárgynál maradjak, egy Málik-konferenciáról valószínűleg vissza sem lehetne tartani.

ÉM








hirdetés