Tokaj is lehet Európa Kulturális Fővárosa

Akt.:
A hírt dr. Mengyi Roland (balról) és Posta György jelentették be
A hírt dr. Mengyi Roland (balról) és Posta György jelentették be - © Fotó: BG
Tokaj – A zempléni város is benyújtja 2023-ra a pályázatát.

2023-ban egy magyarországi város is viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet. Bár a konkrét pályázatot még nem írták ki, de több magyarországi város is jelezte már indulási szándékát. Tokaj is ezek közé tartozik – jelentette be közös sajtótájékoztatóján dr. Mengyi Roland, a térség országgyűlési képviselője és Posta György, Tokaj polgármestere. A tokaji Bormúzeumban megtartott tájékoztatón dr. Mengyi Roland és Posta György is elmondta azokat az érveket, amelyek miatt úgy döntöttek, érdemes belevágni a pályázatba, még akkor is, ha Tokaj méreteiben és lakosságszámában nem tartozik egy súlycsoportba az eddigi kulturális fővárosokkal, de egyéb meglévő értékei miatt úgy érzik, a zempléni város jelentős eséllyel szállhat a versenybe, mert egy sikeres részvétel hosszú időre meghatározhatja a település életét.

„Pályázunk: megvan bennünk az elszántság és az akarat”

Talán meglepően hangzik, hogy egy 4300 lélekszámú település is pályázik 2023-ra az Európa Kulturális Fővárosa címre, de ha hozzátesszük, Tokajról van szó, akkor már nem is hangzik annyira különlegesen, hiszen Tokaj presztízse a világban máig hat.

Hívószó

Tokaj 2008-ban már megkapta a Magyar Kultúra Városa címet, ehhez pedig 2015-ben társult a Holnap Városa cím is. Most újabb nagy fába vágja a fejszéjét a városvezetés a térség országgyűlési képviselőjével együtt.

– Általában nagy és népes városok pályáznak erre a címre – mondta a tokaji Bormúzeumban pénteken megtartott sajtótájékoztatón dr. Mengyi Roland országgyűlési képviselő. – Tokaj nagyságát nem területe és lakosságszáma teszi naggyá, hanem történelmi múltja, természeti és épített értékei. Tokaj történelmi és kulturális értékei megkérdőjelezhetetlenek. Tokaj Európa kulturális kapuja kelet felé. A város neve Szentpétervártól Párizsig mindenütt hívószó. Ennek a névnek világszintű ismertsége van köszönhetően az innen származó világhírű boroknak.

Akarat

– Tokaj az egyetlen város, amely azzal büszkélkedhet, hogy neve szerepel a nemzeti Himnuszban – mondta Posta György, Tokaj polgármestere. – Tokaj 2002-től része a világörökségnek. Itt találkozik össze a Zempléni-hegység és az Alföld, itt fut össze két folyó, a Bodrog és a Tisza, itt található az a Rákóczi pince, ahol a tokaji országgyűlésen királynak jelölték Szapolyai Jánost. Tokajban az elmúlt tíz évben több mint 3 milliárd forintot fordítottak kulturális fejlesztésekre. Ennek köszönhetően újult meg az egykori zsinagóga épülete, ahol most a Kulturális és Konferencia­központ található. Ennek szomszédságában épült meg a Paulay Ede Színház, és tavaly átadtuk a Bormúzeumot. A három épület övezte szabad területen pedig létrehoztuk a Tokaj-Hegyaljai Emlékparkot és összességében ezt az együttest hívjuk ma már úgy, Tokaj kultúrnegyede. A városban található a 2500 férőhelyes fesztiválkatlan, a város több mint negyven éve ad helyet a Tokaji írótábornak, több éve szerepel a településünk a Zempléni Fesztivál egyik helyszíneként, és már harmadik éve látjuk vendégül a Crescendo Nyári Zeneakadémiát. Mindezekhez társítva a város múltját, Tokaj-Hegyalja ismertségét, úgy éreztük, megvan bennünk az elszántság és az akarat, hogy pályázzunk erre a címre.

– Bánhegyi Gábor –

Az utóbbi hat évben

  • 2010: Essen (Németország), Pécs (Magyarország), Isztambul (Törökország)
  • 2011: Turku (Finnország), Tallinn (Észtország)
  • 2012: Guimarães (Portugália), Maribor (Szlovénia)
  • 2013: Marseille (Franciaország), Kassa (Szlovákia)
  • 2014: Umeå (Svédország), Riga (Lettország)
  • 2015: Mons (Belgium), Plzen (Csehország)

Mi ez a cím: Európa Kulturális Fővárosa?

  • Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
  • Az Európa Kulturális Városa programot 1985-ben indította útjára Az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
  • 2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa Kulturális Fővárosának 2010-re.
  • A 2010-es címre Miskolc is pályázott, Pécs után a második helyen végzett. (Pénteken már közöltünk összeállítást a témáról.) Kérdeztük a miskolci önkormányzatot, hogy pályáznak-e, de türelemre kértek minket a választ illetően.








hirdetés