Tokaj a kincsek városa a történész szerint

Akt.:
Zelenák István a zsinagóga történetét is ismertette
Zelenák István a zsinagóga történetét is ismertette - © Fotó: Juhári Andrea
Tokaj – Zelenák István író és kutató kalauzolt minket városnéző túránk során.

Tokaj a természeti adottságok, építészeti örökségek, kulturális és szakrális értékek szempontjából is igen gazdag terep. Ebben a világörökség részeként számon tartott négyezer-párszáz lelkes kisvárosban felsorolhatatlanul sok érdekességet, szépséget, látnivalót találunk. Aki szeretné felfedezni a történelmi borvidék névadó települését, annak érdemes lapozgatni Zelenák István Tokaj a kincsek városa című munkáját, mely kiváló kalauz a városjáró séták során.

Lelkileg is hamar feltöltődik az ide zarándokló turisták zöme.” Zelenák István

Szerelmes ebbe a vidékbe

A szerző tősgyökeres tokaji, ideszületett, itt kutatott, itt tanított évtizedekig és itt éli igen aktív nyugdíjas éveit is, ugyanis a kertjükben található hatalmas diófa árnyékában napjainkban is dolgozik. Csillogó szemekkel, alázattal és áhítattal beszél szülőföldjéről a történész, aki szemmel láthatóan szerelmes ebbe a vidékbe. Felesége nem féltékeny, sőt támogatja férjét az efféle szívügyekben, így életük a lokálpatriotizmus és a helytörténeti kutatások jegyében telik.

Zelenák ­István szenvedélyesen szereti Tokajt és minden egyes épület, sőt a város összes szegletének történetét ismeri, a térségről felhalmozott tudást igyekszik átörökíteni az utókor számára, példaképének Pap Miklóst, a tokaji múzeum megalapítóját tekinti. Folyamatosan kutakodik, ír, egymás után jelennek meg helytörténeti művei. Az ő tollából Hegyaljáról már számos hiánypótló kötet született és több helyismeretei tankönyv szerzője is.

Bronzkori leletek

– Pályám elején három évet Cigándon tanítottam, megviselt a távollét. Csak itt érzem itthon magam. Elképzelni sem tudom az életem például az alföldi tájakon, Tokaj Hegyalja a mindenem – szögezi le városnéző sétánk során a minket vezető történész, aki azt is elárulja, még saját birtoka is kutatási területévé vált.

– Régészettel is foglalkoztam, így még a szőlőmre is fontos lelőhelyként tekintettem. A művelés során középső bronzkori, a gávai kultúrához tartozó cserépedénydarabok sora került elő, feltehetően kemence működött itt több mint 3 ezer évvel ezelőtt. Ugyanitt a népvándorlás idejéből és a magyar középkorból származó tárgyakat is találtam – hangsúlyozta Zelenák István, aki azt is elárulta, a szerelmi pincesor utolsó, Tarcal felőli épületénél pedig egy őstulok maradványaira bukkantak.

Különleges természeti adottságokkal bír ez a hely, a Kopasz-hegy is páratlan látnivalókat kínál és itt válik eggyé a Bodrog és a Tisza.

A hely szelleme

Erős spirituális szelleme is lehet a festőien szép tájnak, hiszen itt minden felekezet nyomott hagyott, ezt tanúsítják a különböző egyházi épületek is.

A görögkeleti templomot nemrég átvette az orosz ortodox egyház, olykor zajlanak is istentiszteletek itt. A görög katolikus templomban az árvíz miatt tönkrement az ikonosztáza alsó fele. Az evangélikus templomot eladták, mert mindössze tizenhárom hívő látogatta, ez a parányi közösség pedig elfér az imateremben is, ezt követően borkápolnaként építették újra. A római katolikus templomot első ízben a tatárjárás után kellett megerősíteni, azóta számos átalakítást megélt a műemlék, jelenleg a százéves templom a főtér központi épülete. A református templomot 1822-ben csak torony nélkül rekonstruálták, ez is utal a katolikus dominanciára. A Pálos kolostort pedig 15. századi források is említik. Ezt a reformáció híve, császárpárti Serédi Gáspár pusztította el 1537-ben és itt alakították ki később a Kapucinus kolostort. A keresztény felekezetek mellett az izraelita közösség is gyarapodott Tokajban a 19. században.

Nemzetközi összefogás

– A zsinagóga az 1890-es tűzvészben leégett. Báró ­Hirsch Mór gyermektelen zsidó bankár viszont latba vetette kapcsolatait és nemzetközi segélyakciót szervezett, melynek eredményeként nem csak a szakrális tereket, hanem a város jelentős részét is újjáépítették 1896-ban – sorolja a szakember, aki a az egykori zsidó templom mellett az emléktáblát, azaz a listát is megmutatta nekünk, melyen a holokauszt helyi áldozatainak névsora olvasható. Tokajban minden egyház igyekezett megvetni a lábát, békeidőkben elfért itt egymás mellett számos különböző közösség, melynek tagjai igen aktív vallási életet éltek. Ennek az erős szakrális életnek a lenyomatát sokak szerint őrzi még ez a kultikus zempléni település, melynek nagyon erős a spirituális szellemisége, így lelkileg is hamar regenerálódik, feltöltődik az ide zarándokló turisták zöme, független attól, ki milyen felekezethez tartozik.

Zelenák Istvánt legközelebb szombaton a „Tokaj kincsei” fesztivál keretein belül láthatják-hallhatják az érdeklődők a múzeumban.

Juhári Andrea