Többféle hímzéssel ismerkedtek Mezőkövesden

Népszerű a hímzőtábor
Népszerű a hímzőtábor - © Fotó: Tóth Balázs
Mezőkövesd – Idén nem csak a matyó volt a téma a hímzőtáborban.

Félszázan vettek részt idén a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőtáborában. Zeleiné Pap Bernadett népi iparművész, a tábor vezetője szerint ez köszönhető annak is, hogy a visszajárók miatt bővítették a tematikát. A szálvonásos hímzések mellett a moldvai csángó hímzéssel, illetve a szlovákiai gyetvai hímzésekkel ismerkedhettek a résztvevők. A nagyon archaikus csángó hímzést Tarsoly Andorné Ibolya népi iparművész mutatta be egy színes elméleti előadás után, a gyetvaival dr. Illés Károlyné vezetésével ismerkedtek a gyakorlatban egy érdekes néprajzi előadást követően. A tábor résztvevői közt több szakkörvezető is volt, ők ezt a tudást otthon továbbadják.

Egyetemistáktól nyugdíjasokig

Zeleiné Pap Bernadett sikeresnek tartja a tábort, szerinte a jövő nyári Országos Kis Jankó Bori Hímzőpályázaton és kiállításon vissza fognak köszönni az itt tanultak.

Dr. Illés Károlyné népi iparművész, a népművészet mestere örült annak, hogy az iparművésznek tanuló egyetemistáktól kezdve a friss nyugdíjasokig voltak, akik szerették volna megtanulni a fortélyokat.

– A sok hallgató közt voltak kezdők és régóta hímzők is, külön-külön foglalkoztunk velük. A határon kívüli hímzésekről tartottam előadást, a szlovákiait mutattam be, s a gyetvait gyakoroltuk. Ez öltéstechnikailag nagyon egyszerű, hiszen csak láncöltés, de ezt szépen, egyenletesen kell alkalmazni, hogy zsinórhatású legyen a díszítmény – mondta dr. Illés Károlyné.

Kifejtette, a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában tart szakkört negyven embernek, amelyen tanítják az anyaországi hímzéseket is. Nemcsak a gyetvait, trencsénit veszik elő, hanem a többi szlovák tájegységét is. Természetesen ők is belekóstoltak már a Kárpát-medence összes táj­egységébe az elmúlt tizenöt esztendőben.

– Járunk gyűjtőkörutakra Szlovákiába, Trencsénben, Nagyszombaton, Pozsonyban kiállításaink voltak, a múzeumokban bemutattuk, hogy amit gyűjtöttünk, abból milyen mai funkciójú tárgyakat készítettünk. Szlovákiában nem nagyon vannak szakkörök, mi megyünk vissza tanítani a magyar és szlovák területre. Itt is voltak asszonyok Szlovákiából, s rácsodálkoztak, milyen kincseik vannak. Pozsonyban van viszont népművészettel foglalkozó bolt, itthon ez hiányzik. Magyarországon hímzéseket készítenek asszonyok, megvan a forrásanyag, amit a mai öltözködési és lakáskultúrában felhasználunk, másképpen, de felismerhetően. A fiatalokat úgy lehet megnyerni, hogy hamar elkészíthető, hordható tárgyakat készítenek – mondta dr. Illés Károlyné. Elárulta, békéscsabai csoportjával hamarosan újra Trencsénben állítanak ki, s lehetőségük lesz múzeumi gyűjtésre is.

ÉM-TB