Vendégjegyzet: Az életmódváltás milliárdjai

Az élet egyre inkább rákényszeríti a háztartásokat és az államháztartást is, hogy csökkentse felesleges kiadásait. Az utóbbinak egyik nagy kiadási tételét a betegségek gazdasági terhei jelentik. Hajnal Béla jegyzete

A fekvőbeteg-ellátás, a gyógyszertámogatás, a járóbeteg-szakellátás, a háziorvosi szolgálat és az egyéb egészségügyi kiadások mellett a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátásokkal együtt az állam mintegy 2 ezer milliárd forintot fordít évente erre a célra. Ez az összeg csökkenthető lenne, ha a népesség életmódjában érzékelhető változásokat lehetne elindítani. Sok betegség (szív- és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedések, cukorbetegségek, daganatok egyes fajtái) megelőzhető lenne, ha jelentősen javulna a fizikai aktivitás, és a mozgásgazdag életmód válna mintává az országban. A mozgás szorongáscsökkentő és hangulatjavító hatása hozzájárulna a lelki egészség fenntartásához, és hatékony szerepet játszana a stresszkezelésben is.

Becslések szerint Magyarországon évente 10-12 ezer haláleset bekövetkezésénél szerepe van a fizikai aktivitás hiányának és a túlsúlynak. Különösen a középkorú férfiak halandósága nagy nemzetközi összehasonlításban. A haláleset gyász a családnak és a hozzátartozóknak, de az e korcsoportba tartozók halála pénzben kifejezhető veszteséget jelent az országnak. Egy 45 éves átlagos teljesítményű foglalkoztatott halála (aki 65 éves koráig még 20 évet dolgozhatna) mintegy 150 millió forintnyi érték megtermelésétől fosztja meg az országot.

Egy új ausztrál kutatás szerint a fizikailag aktív túlsúlyosak életkilátásai hosszú távon jobbak, mint a normál súlyú mozgásszegény életmódot folytatóké. Nem elég tehát, ha csak súlyunkra vigyázunk, de hetente legalább 3-4-szer (minimum 30-40 percen át) olyan sport- és/vagy szabadidősportos tevékenységet kell végeznünk, amelynek során az emberi test az egészség megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges fizikai megterhelésnek van kitéve, segítve ezzel az izmok, a keringési rendszer és a csontozat megfelelő működését. E sorok írójának egy nemzetközi konferencián egy indiai orvosprofesszor napi 10 km-nyi intenzív gyaloglást ajánlott.

A mozgás szerepe a normál testsúly megtartásában is fontos. A középkorúaknál minden plusz kilogramm túlsúly 3,1 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedést, 4,5 százalékkal a cukorbetegség kialakulását. A mozgásban gazdag életmód véd a csontritkulástól és csökkenti a vastagbélrák, nőknél az emlőrák kialakulásának kockázatát. A fizikai aktivitás fokozásával olcsóbb a betegségek megelőzése, mint a gyógyszeres kezeléssel elérhető egészségjavulás.

A Közgazdasági Szemle tanulmányának szerzői szerint a lakosság 53 százaléka soha nem fejt ki fizikai aktivitást, 24 százaléka legfeljebb havonta 1-3 alkalommal. A fenti meghatározás szerint a lakosság 77 százaléka így inaktívnak tekinthető. A szerzők azt feltételezték, hogy a 77 százalékos fizikai inaktivitási arány 10 százalékponttal csökkenthető lenne, (még ebben az esetben is a népesség kétharmada mozgást és sportot mellőző maradna!), amivel évente több mint 9 milliárd forintot tudna megtakarítani csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az államháztartás más alrendszereiben, az egyéneknél és a munkáltatóknál keletkező megtakarításokkal együtt mintegy 15 milliárd forintnyi felesleges kiadástól lehetne megszabadulni.

A fizikai aktivitás emelésével a népesség egészségi állapota bizonyíthatóan javulna, csökkennének az ezzel kapcsolatos kiadások, mindez serkentené a gazdasági növekedést, ami pozitívan hatna az ország gazdasági versenyképességére.

(A szerző a Debreceni Egyetem professzora.)