Tizenkét nyelven ír, beszél vagy olvas a miskolci fiatalember

Pallai Károly Sándor Miskolc város napján vette át a Szabó Lőrinc-díjat
Pallai Károly Sándor Miskolc város napján vette át a Szabó Lőrinc-díjat
Miskolc – Vonzotta a jezsuita szerzetesek tudása, élete. „Igyekeztem én is ilyenné válni”. Észak-Magyarország-portré: Pallai Károly Sándor, aki Szabó Lőrinc irodalmi díjban részesült Miskolc napján.

Pallai Károly Sándor magyar óceanista, kreolista, irodalomtörténész, költő, műfordító és szerkesztő kapta idén a Szabó Lőrinc irodalmi díjat Miskolc napján. A fiatal (idén töltötte be a 30. évét) tudós a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n végzett. Ma Budapesten él feleségével és gyermekével, de családja révén erősen kötődik Miskolchoz.

Nagyon különleges a kreol népek kortárs irodalma. Pallai Károly Sándor

Óceanista, kreolista… Hogy mit takarnak az egzotikusnak hangzó foglalkozások? Erről is beszélgettünk. Ám miközben felkészülünk a vele való beszélgetésre, érdekes információra bukkanunk a neten: a napokban egy másik, nemzetközi irodalmi elismerést, bizonyos Naaman-díjat is kapott. Először erről kérdezzük.

– Egy libanoni székhelyű, emberi jogok és értékek iránt elkötelezett, költészetet támogató irodalmi alapítvány díjazott – meséli. Ő az első magyar költő a világon, aki kiérdemelte ezt az elismerést, és nem is akárhogyan, tudjuk meg.

– Alkottak egy különdíjat, ami eddig nem volt az alapítvány történetében: a Géniusz-díjat – mondja és magyarázza, egy könyv terjedelmű írása miatt érdemelte ki, amely Magyarország történelmét, jelenét, identitását dolgozza fel francia nyelven. Valószínű, az alapítvány meg is jelenteti majd a művet. Pallai Károly Sándor egyébként főként angolul és franciául ír és beszél, és még legalább 10 nyelven (kreol nyelvek) ír és olvas.

A jezsuitában

Ezután kérjük, hogy beszéljen kicsit miskolci gyermekkoráról.

– A jezsuita gimnáziumban érettségiztem, személyi formálódásomban ez volt életem legfontosabb időszaka – fogalmaz. Meséli, nagy hatással voltak rá a jezsuita szerzetesek, akik sokfelé éltek a világban, több nyelven beszéltek, más kultúrák iránt érdeklődő, komoly tudományos munkásságot felmutató emberek.

– Igyekeztem én is ilyenné válni – jegyzi meg. Károly már a gimnáziumban is jó úton haladt e felé, nyelvtudását itt alapozta meg. Több ösztöndíjra pályázott, nyert, így már 17–18 évesen hosszabb időt töltött kinn Kanadában, előadásokat tartott angol és francia nyelven különböző külföldi konferenciákon. Az ELTE-re francia–török szakra jelentkezett, s bár az utóbbi szak idővel elmaradt, mindenféle más érdekes nyelvekkel ismerkedett meg.

Óceanista, kreolista

– Az egyik franciatanárom a Karib-térség, az Indiai- és Csendes-óceán modern és kortárs irodalmát is tanította – meséli, hogyan kezdett el ő maga is foglalkozni ezzel az egzotikus világgal, azaz hogyan lett „óceanista”. Olyannyira megfogta irodalmuk, földrajzuk, kultúrájuk, hogy később a szigetvilágról írta doktori értekezését is, ma már ő maga is tanítja kutatásait az egyetemen, több tanulmányt, könyvet írt a témában. Fordítja az irodalmukat, sok kreol nyelv első magyar műfordítója (például haiti kreol, mauritiusi kreol, Seychelle-i kreol, szranan, szarnami, szaramakka, papiamento, aukan nyelvek), a versek nagy része meg is jelent hazai folyóiratokban. Különleges, izgalmas költemények, magyarázza. Foglalkoztatja őket identitásuk, hiszen gyarmati sorban élnek, így fontos gondolatuk, hogy meghatározzák helyüket a világban.

Károly maga is ír verseket – főként idegen nyelveken. Angol és francia nyelven már három kötete is megjelent.

Firtatjuk, miért idegen nyelven írja a verseit, de elárulja, nagyrészt mert úgy jutnak eszébe. Maga a téma, az ihlet abból a környezetből származik, ez lehet az oka.

Interneten keresztül

Kérdezzük, mennyit kell utaznia a munkája során. Kiderül, keveset: járt már sokfelé a világban – Kanadában, Észak-Amerikában, Ausztráliában például az őslakosokat is tanulmányozta –, de a Csendes-óceáni térséghez kötődő munkáját az interneten keresztül is tudja végezni. Rengeteg ismerőse van a térségből, többen meg is látogatták már.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a sok-sok felsorolt foglalkozás közül melyik az első számára: a műfordítást jelöli meg.

S hogy miért fontos nekünk, magyaroknak az ő munkássága? – kérdezzük még, és Pallagi Károly Sándor hamar meggyőz bennünket.

– Érdemes megismerkednünk ezzel a világgal, megtudni, milyen modellek alapján, hogyan élnek. Eltanulhatjuk világlátásukat, lenyűgözhet bennünket gazdag szókincsük és különleges képekben gazdag nyelvezetük.

– Hajdu Mariann –








hirdetés