Tizenhét forradalmárnál volt az ítélet: halál

Akt.:
Fotó forrása: B.-A.-Z. Megyei Levéltár
Fotó forrása: B.-A.-Z. Megyei Levéltár
Miskolc – A szovjetek beavatkozása után eldőlt a forradalom sorsa. November 4-e után kezdődött a megtorlás.

Egy félreértés miatt kezdődött a lövöldözés 1956. november 4-én – éppen ma 60 éve – a Miskolci Egyetemen. A sötétben őrségben álló egyetemisták mozgást érzékeltek, a felszólításra senki nem reagált. Az őr leadott egy riasztólövést. Akiket nem látott, azok szovjet katonák voltak, tüzelni kezdtek. A rövid tűzpárbajban két egyetemista vesztette életét.

Ez történt tehát Miskolcon azon a napon, amikor a szovjet katonák bevonultak Magyarországra, és leverték a magyar forradalmat.
forr14-e1477214851693

Miskolc 1956

Az utolsó napok eseményeiről Kis Józsefet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár levéltárosát kérdeztük. A történésznek az ünnep alkalmából jelent meg a könyve Miskolc 1956 címmel, amely a forradalom helyi történéseit dolgozza fel: négyszáz miskolci történetét, majd a megtorlások periratait, jegyzőkönyveit, valamint a miskolci események dokumentált történéseit.

Kis Józseftől megtudjuk, a megyei munkástanács már november 4-e előtt is beszélt arról az ülésén, hogy ellenálljanak-e egy esetleges szovjet beavatkozás esetén, ám akkor ezt elvetették. Ennek ellenére néhány helyszínen mégiscsak volt készülődés, így Edelényben, Sátoraljaújhelyen, Mezőkövesden.

Ez utóbbi településen november 5–6-án tűzharc alakult ki a szovjetek bevonulásakor, a lövöldözés során többen meghaltak. Edelényben később feladták az ötletet, Sátoraljaújhelyen azonban nem: a nemzetőrség vezetéséből egy maroknyi csapat kivonult a közeli Kőkapura, ahol több napra berendezkedtek. November 11–12-ig tartottak ki – a szovjetek azt hitték, jóval többen vannak –, végül kénytelenek voltak letenni a fegyvert.

forr23-e1477214888792

Tűzharcok és sortűz

A megtorlás már november 5-én elkezdődött nemcsak országos szinten, hanem a megyében is. Elfogatóparancsot adtak ki a megyei munkástanács vezetői ellen, akiket aztán a Szovjetunióba, Kárpátaljára hurcoltak el, majd néhány héten belül hazaengedték őket.

Az első halálos ítéletet december 15-én hajtották végre az országban, elsőként éppen Miskolcon. Soltész Józsefnek az volt a bűne, hogy Lillafüreden fegyvereket rejtegetett. A város főterén lőtték agyon.

kis-jozsef-a-frissen-megje-1
Kis József a frissen megjelent könyvével

Kis József meséli, a sorkatonák nem vállalták a kivégzését. Pártmunkásokból toboroztak karhatalmi alakulatot, ők fejenként 200 forintot kaptak a sortűzért. A végén pedig egy liter pálinka is járt nekik…

Kis József folytatja: 17 megyénkbeli embert végeztek ki, és 900-at állítottak bíróság elé. A megtorlás jócskán elhúzódott a megyei események tekintetében is, volt, akinek ügyében 1960-ban, ’61-ben született ítélet.

Nem volt könnyű

A levéltáros egyébként már a 90-es évek végén elkezdte az adatgyűjtést. Tíz évvel ezelőtt már megjelent egy kötete a témában, azon dolgozott tovább főként az emberi történetekre fókuszálva.

Nem volt könnyű dolga, árulja el, hiszen konkrét lista nem volt, majd minden történetnek, adatnak utána kellett járnia. A perek jegyzőkönyvei különböző helyeken lelhetőek fel: katonai bíróságokon, hadtörténeti levéltárakban, fővárosi bíróságokon.

Kérdeztük, folytatja-e a kutatást, Kis József úgy fogalmaz, az alapvonal már megvan, de részletekkel még tovább gazdagodhat a múlt feltárása. A forradalom nagyon sok embert érintett, legalább háromezren vettek részt benne megyénkben, így mindig van egy korlát a feltárásban, a megismerésben.

A történész–levéltáros még elárulta, más területeken, más témákban is kutatna, többek között az 1945 utáni internálások, koncepciós perek érdeklik, alapkutatások már ezen a területen is történtek.

-Hajdu Mariann-


Megyénkbeli kivégzettek

  • 1956. december 15., Soltész József
  • 1957. január 11., Jakab András (Miskolc)
  • 1957. február 7., Hullár Gábor (Miskolc)
  • 1957. április 12., Oláh Miklós, Józsa György (Sátoraljaújhely)
  • 1957. április 27., Kanyó Bertalan (Ózd)
  • 1957. június 25., Barta Béla (Miskolc)
  • 1957. július 20., Balázs Géza, G. Tóth László, Szász Zoltán, Komjáti Ferenc, Sikó Dezső, Nagy Zoltán (Budapesten hajtották végre az ítéletet)
  • 1957. szeptember 5., Lengyel László
  • 1958. október 22., Kolozsi István, Magyar Zoltán, Varga Péter (ózdiak)

Ez történt az országban

A következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 embert börtönöztek be, 16–18 ezer embert internáltak. A szovjet hadsereg által elfogottak közül további több száz főt szovjet hadbírósági eljárás során végeztek ki.

1958. június 9. és 15. között zajlott le az úgynevezett Nagy Imre-per. Nagy Imre volt miniszterelnököt, Gimes Miklóst és Maléter Pált halálra ítélték, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Donáth Ferencet 12 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Vásárhelyi Miklóst pedig 5 évi börtönre ítélték.

Június 16-án hajnalban Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst a budapesti Gyűjtőfogház udvarán kivégezték.

Az első részleges amnesztia 1959-ben volt, a forradalmárok egy jelentős csoportja, mintegy 600 ember csak az 1970-es években kerülhetett szabadlábra.


Az 1956-os forradalom miskolci eseményei fotókon

Az 1956-os forradalom miskolci eseményei fotókon

Miskolc – Miskolc is hatalmas felvonulás színhelye lett 1956 októberében. 26-án reggel több ezres tömeg tódult a városi, majd a megyei rendőrkapitányság elé, hogy követelje az előző esti harcok során letartóztatottak szabadon engedését. Az emberek megrohamozták a kapukat, válaszul sortűz dördült el. Összesen 16 halálos áldozata lett a sortűznek, sokan megsebesültek. Képes összeállításunk az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, a Miskolc Adhatott blog jóvoltából.


A képösszeállítás a Miskolc Adhatott gyűjteménye.

Fotók forrása: Ungváry Rudolf- Utána néma csönd (2001, Bp.), fotolabor.hu, B-A-Z Megyei Levéltár, Miskolc a Múltban









hirdet�s