Tizenéves lányok a borsodi szülészeten

Akt.:
A szülés felelősségvállalás (illusztráció)
A szülés felelősségvállalás (illusztráció) - © Fotó: BT
Miskolc – A szegénynegyedekben élő lányok számára teljesen természetes, hogy 14-15 évesen már szülnek.

Éppen tíz éve történt, hogy egy 11 éves kislány adott életet gyermekének a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban. Az újszülött több mint 3000 grammal jött a világra, a terhesség 38. hetében. A szülés komplikációmentesen zajlott. Azóta egyre több 18 évesnél fiatalabb lány szül gyermeket megyénkben. Öt évvel ezelőtt a szülések 5,3 tizedénél volt az anya fiatalkorú, tavaly ez a szám 7,3-ra emelkedett.

Az okok feltárása céljából rendezett konferenciát október elején a Miskolci Gráciák Egyesület, „Elveszett (kiüresedett) gyermekkor” címmel. Az elmúlt héten dr. Nagy Gábort, a B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetőjét kérdeztük a témában, most pedig dr. Szabó-Tóth Kinga szociológust, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének intézetigazgatóját, aki szintén a tanácskozás egyik előadója volt.

Jövőtlenség

A szakember kifejtette: a fiatalkori gyermekvállalás világszerte és Magyarországon is a szegénynegyedekben, a szegregált lakókörnyezetben élő lányokra jellemző. Ez lehet elszegényedő falusi környezet vagy nagyvárosi gettó is. A jelenség okát már a ’60-as években kutatták. Leírták, hogy erre a populációra a jövőtlenség, a fatalisztikus életszemélet jellemző: „úgyis mindegy, élünk a mának.” A korán szülő lányoknak általában gyenge az önképük, azaz nincs megfelelő önbizalmuk. Párkapcsolataik labilisak, rövid időre köttetnek, formálisan meg sem köttetnek, tehát főleg élettársi kapcsolatokról van szó. Aztán a fiatalon anyává lett lányok egyedül maradnak, majd „bekötődnek” olyan emberekhez, ami nem jelent feltétlenül minőségi kapcsolatot, végül az anyák ismét egyedül maradnak.

BOON-kérdés: Ön szerint ki a felelős?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Egy másik kutató másfajta elmélettel rukkolt elő, vázolta dr. Szabó-Tóth Kinga. Patricia Fernandez-Kelly azt mondta: a gyerekvállalás a szegénynegyedekben egyfajta kulturális tőkeként funkcionál. A lányok szeretnének kitörni a családjukból, mert ott olyan kedvezőtlen mintákat látnak, amelyeket nem szeretnének továbbvinni. De egyetlen módjuk van a kitörésre, ha bizonyítják, hogy képesek gyereket vállalni, új családot létrehozni. Így aztán ördögi körbe kerülnek, mert 14-15 évesen már szülnek, és valószínűleg saját családjuk életét viszik tovább.

Szegénységkultúra

– Más kutatások arra is rávilágítanak, hogy a korán szülő lányok nem gondolkodnak hosszú távon. Ők valóban és komolyan úgy érzik, hogy 15-16 évesen itt az idő a gyerekvállalásra. 12-13 évesen testileg érettek, de pszichésen természeten még nem. Az ő fejükben azonban ez a kettő nem válik ketté. Hazai kutatók is foglalkoztak a korai gyermekvállalással. Kollégám, Gyukits György például kifejezetten szegénynegyedekben vizsgálta a fiatalkorú anyák gyerekvállalási és párkapcsolati szokásait. Ő azt mondja, hogy ez nem roma kultúra kérdése, hanem szegénységkultúra. Tekintet nélkül arra, hogy a szegénynegyed az USA egyik gettójában, Brazíliában vagy a harmadik világ valamelyik országában található, ugyanaz jellemző rá, mint amit Magyarországon tapasztalunk. Husz Ildikó a miskolci hallgatók bevonásával végzett kutatásokat. Ő azt tapasztalta, hogy a 8 általánossal sem rendelkező romák több gyermeket vállalnak, mint az ugyanilyen iskolai végzettségű nem romák.

Gyenei Márta elmélete pedig nagy vihart kavart szociológus körökben, ő ugyanis stratégiai gyerekvállalási koncepcióról beszél. Véleménye szerint a szegények valamilyen anyagi haszon reményében fontolják meg, hogy hány gyermeket vállalnak. De ez ugyanúgy igaz a középosztályra, hiszen adókedvezmény, lakástámogatási kedvezmény jár, ha több gyermeket vállal valaki. Erre a társadalompolitika is épít. Csak az egyik esetben elfogadhatónak tartjuk, a másikban viszont szörnyűségnek – hangsúlyozta a szakember.

Hegyi Erika


A felvilágosítás nem elég

Dr. Szabó-Tóth Kinga szerint mélyebb szociológiai és kulturális antropológiai kutatások nélkül nem érdemes különböző kormányzati intézkedéseket hozni, hiszen azok valószínűleg nem vezetnek eredményre. Ahogy az oktatási rendszerben sem lehet egyik napról a másikra változást elérni olyan gyerekkel, akinek a családjában nem érték a tanulás. Ugyanígy van a gyerekvállalás esetében is. Számukra ez az élet legtermészetesebb rendje. „Ha 14-15 évesen érettek vagyunk, akkor gyereket vállalunk.”

– Nem gondolom, hogy a szexuális felvilágosítás önmagában eredményes, mert ezek a lányok tudják, hogy mit tesznek, és tudják, hogy gyereket szeretnének. A felvilágosítást össze kell kapcsolni közösségfejlesztéssel, közösségépítéssel. A telepes programok alkalmasak lehetnek erre, hiszen ennek keretén belül a szakemberek egyénenként foglalkoznak a szegénységben élőkkel – mutatott rá a szociológus.


Várandós kismama. Nem jó, ha gyermekként lesz valaki anya (illusztráció)
Borsod-Abaúj-Zemplén - Egyre több a kamaszkorú anyák száma megyénkben. Mi az oka? Ki a felelős? A kislány 14-15 éves lehetett, amikor megszülte első gyermekét. A szülés simán zajlott, nem adódott semmi komplikáció. Egyszer csak a fiatal anya azzal kéredzkedett ki a szülészetről, hogy szeretne kim...