2008.02.22. 13:28
48 milliárdos tehetséggondozási programot jelentett be a miniszterelnök
<p>Új tehetséggondozási program, a magyar géniusz program elindítását jelentette be Gyurcsány Ferenc egy pénteki, tehetséggondozásról szóló budapesti konferencián. A programban a következő 5-6 évben 48 milliárd forintot fordítanak majd tehetséggondozásra, amelynek része a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítása is. A konferencián felszólalt Sólyom László köztársasági elnök is, aki azt mondta, "a kulturális katasztrófa éppúgy el fog érni bennünket, ahogy a környezet pusztulása, és ennek hatásai már érezhetően fenyegetik életünket".</p>
Az államfő példaként a Pisa-jelentést említette, amely a magyar diákok olvasási, szövegértési teljesítmény-romlását állapította meg. Az államfő szerint Magyarország változatlanul azok közé az országok közé tartozik, ahol az iskola képtelen kompenzálni a diákok otthoni környezetéből adódó hátrányait. Sólyom László szerint a tehetséggondozás össznemzeti ügy.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök a konferencián elmondta: az Új Magyarország program egyik zászlóshajója lesz a Magyar Géniusz program, amely heteken belül elindul. A kormányfő egyelőre részleteket nem árult el, de két fő célt emelt ki a programból, az egyik a külföldön tanuló és dolgozó ifjú tehetségek támogatása részben azért is, hogy a kint megszerzett tudásukkal térjenek majd haza Magyarországra és itt hasznosítsák azt. A kormányfő szerint sok tucatnyi magyar tehetséget lehet majd így hazacsábítani. A program mások elemeként egy új népi kollégium, a nemzeti kiválóságok kollégiumának elindítását nevezte a miniszterelnök, amely a 20. századi intézmény formájára a legkiválóbb egyetemi és főiskolai hallgatókat tömöríti majd. Gyurcsány Ferenc a tehetséggondozás mellett fontosnak nevezte a hátrányos helyzetű fiatalok fokozott támogatását, hogy így elkerüljék a leszakadásukat.
Demján Sándor, a vállalkozók országos Szövetségének elnöke a konferencián az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a munka és a tudás tiszteletének helyreállítását. A vállalkozó bírálta a jelenlegi oktatási politikát, mint mondta kevesebb szociológusra, antropológusra vagy pszichológusra lenne szükség és több mérnökre, illetve olyan emberre van szükség, aki közvetlenül a termelésben vesz részt. Demján Sándor szerint karcsúsítani kellene az oktatási intézményeket is, példaként Norvégiát említette, amely annak ellenére, hogy gazdag ország nem tart fenn például orvosi egyetemet, miközben Magyarország minden pozíciót meg akar tartani az oktatásban.
