Tíz év alatt is sokat lehetne lendíteni az oktatáson

Akt.:
Illusztráció - Tíz év alatt is sokat lehetne lendíteni az oktatáson
Illusztráció - Tíz év alatt is sokat lehetne lendíteni az oktatáson - © Fotó: abcug.hu
Budapest – Mintha a magyar oktatás irányítói tehetetlenül néznék, hogy a diákok minden területen egyre rosszabbul teljesítenek, pedig az OECD felmérése szerint viszonylag rövid idő alatt is sokat lehet lendíteni a gyerekek teljesítményén és az oktatási esélyegyenlőségen. Az OECD számai alapján Bulgária, Románia és Montenegró is sikeresebb volt nálunk az elmúlt tíz évben. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Egyetlen évtized alatt is sokat lehet javítani vagy rontani az oktatási esélyegyenlőségen, derül ki abból az OECD-tanulmányból, amelyet a tavalyi PISA-eredmények alapján készítettek. A PISA-teszt háromévente méri a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát az OECD-tagállamokban, és a lényege, hogy a részt vevő országok pár kiválasztott iskolájában íratnak egy kétórás tesztet néhány véletlenszerűen kiválasztott 15 éves diákkal természettudomány, matematika és szövegértési témakörben. Emellett pedig feltesznek kérdéseket a diákok személyes hátteréről és motivációiról is.

Decemberben kiderült, hogy Magyarország tragikusan szerepelt a 2015-ös teszten, egyedül matematikából tudtuk tartani a korábbi szintet, a másik két területen rontottunk. A magyar diákok összeségében soha nem értek el ennél rosszabb eredményt. A 2015-ös teszt a természetudományos kérdésekre fókuszált (a három évvel korábbi a matematikára), azaz a diákok ebben a témakörben kapták a legtöbb feladatot.

Az OECD azonban nem állt meg itt, és azóta folyamatosan publikálja a rövidebb, egy-egy résztémára összpontosító eredményeit. Ennek a sorozatnak jelent meg szerdán egy új része, amely az oktatási esélyegyenlőség mértékével foglalkozik. Az OECD ezt az alapján számszerűsíti, hogy a diákok szociális helyzete mennyiben befolyásolja az iskolai teljesítményüket. Vagyis minél nagyobb az oktatási esélyegyenlőség, annál kevésbé számít, hogy a diákok mit hoznak otthonról. Az OECD szerint

a legfontosabb tanulság, hogy bár az oktatási egyenlőtlenségeket sokan visszafordíthatatlannak látják, valójában viszonylag rövid idő alatt is jó eredményeket lehet elérni.

Ha az összesített OECD-átlagot nézzük, nincs nagy különbség a tíz évvel ezelőtti és a legutóbbi eredmény között. 2006-ban a szociális háttér 14, 2015-bem pedig 13 százalékban befolyásolta az iskolai teljesítményt. A legnagyobb, 6-7 százalékos javulást Bulgária, Chile, Thaiföld és az Egyesült Államok produkálta, Brazíliában, Dániában, Németországban, Izlandon, Mexikóban, Montenegróban és Szlovéniában pedig 2-7 százalékkal javult a helyzet.

Ráadásul Bulgária, Chile, Németország és az Egyesült Államok úgy küzdötte fel megát az OECD-átlag környékére az iskolai esélyegyenlőségben, hogy tíz éve még bőven alatta volt.

Ezen a grafikonon azt lehet nyomon követni, hogy 2015-ben hány százalékkal befolyásolta inkább/kevésbé a szociális háttér az iskolai teljesítményt, mint 2006-ban (a kékkel jelölt országok azok, ahol statisztikailag szignifikáns változás történt, vagyis az adatokban látható változás nem lehet a véletlen műve). Azok az országok, amelyeknél az oszlop a vízszintes vonal felett fut, javítani tudtak az iskolai esélyegyenlőségen, leginkább Thaiföldön, ahol tíz év alatt több mint hat százalékkal csökkent a szociális körülmények befolyásoló ereje. Látszik, hogy Magyarországon stagnált, sőt egy kicsit romlott az iskolai esélyegyenlőség 2006-hoz képest.

A középső, kékkel jelölt sáv az OECD-átlagot jelöli, Magyarország jelentősen elmarad ettől. Ahogy elég távol állunk néhány hozzánk hasonló helyzetű közép-európai országtól is, például Bulgáriától, Litvániától vagy Romániától, akikkel együtt csatlakoztunk az EU-hoz 2004-ben. Érdekes, hogy a magas színvonalú oktatásáról és esélyegyenlőségéről híres Finnországban is romlott a helyzet.

oktatasos2Forrás: OECD

A nagyobb iskolai esélyegyenlőség nem feltétlenül vezet a teljesítmény romlásához. A 2015-ös PISA-teszten 24 olyan ország volt, amely az átlagnál jobb teljesítményt ért el. Közülük tízben a szociális háttér az átlagosnál kevésbé befolyásolta a teszten elért pontszámot.

Ezen a grafikonon a jobb felső mezőben vannak azok az országok, ahol tíz év alatt a teljesítményen és az iskolai egyenlőségen is javítani tudtak (az OECD piros ikonnal jelölte azokat, ahol az egyenlőségben elért változás statisztikailag szignifikáns). Ide tartozik többek közt Bulgária, Montenegró, Chile és az USA is. Szlovénia is kevéssel maradt el a tíz évvel ezelőtti teljesítményétől, miközben az egyenlőség jelentősen nőtt.

Magyarország a bal alsó mezőben van, hiszen jelentősen romlott a természettudományos teljesítményünk, és valamelyest az iskolai egyenlőség is. Ugyanitt található Finnország is, amely magához képest még Magyarországnál is többet rontott. Igaz, a finn oktatást ettől még aligha kell temetni, elég csak elolvasni ezt vagy ezt a cikket a témáról. A jobb alsó mezőben vannak azok az országok, ahol a teljesítmény javult, az egyenlőség viszont csökkent, itt a legszélsőségesebb példa Kataré, az ábra jobb alsó szélén.

oktatasos3Forrás: OECD

Az oktatási államtitkárság már dolgozik egy intézkedéscsomagon, amellyel a tragikus PISA-eredményeket orvosolnák. Palkovics László államtitkár nemrég foglalta össze a változás irányait, amiről ebben a cikkben írt az Abcúg bővebben.

Szurovecz Illés | abcug.hu


Minél nagyobb a kormány befolyása, annál rosszabbul teljesítenek a diákok

Magyarországon a diákok nem tisztelik eléggé a tanárokat, az igazgatóknak egyre kevesebb beleszólásuk van abba, mi történik az iskolájukban, a tanároknak pedig dél-amerikai szinten van a fizetésük. Az Abcúg alaposan megnézte a legújabb PISA-felmérés eredményét, és az is kiderül belőle, hogy házifeladot adni nem kifizetődő.

PISA-felmérés – Soha nem teljesítettek még ilyen rosszul a magyar diákok

Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter