Titkos akciók szigorú felügyelet alatt

Titkos akciók szigorú felügyelet alatt
© Fotó: Matey István
Debrecen – Az új törvény a leplezett nyomozások szabályozásában is változást hozott.

A büntetőeljárásban fontos, hogy a nem törvényesen beszerzett bizonyítékot nem lehet figyelembe venni. Sok ügyvéd már régen felismerte, hogy nem a bizonyíték valódiságát kell vitatni, hanem annak felhasználhatóságát; nem azt, mit mondanak például egy telefonon lehallgatott beszélgetésben, hanem hogy azt a hanganyagot hogyan szerezték be a nyomozók. Sajnos, emiatt fordulhat elő, hogy bár egyértelmű az elkövető személye, mégis szabadon sétálhat ki a tárgyalóteremből – mutatott rá Simon Ernő, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség vezetője. Megjegyezte, ma már a rendőrök is sokkal jobban figyelnek az eljárási szabályok kifogástalan betartására.

Leplezett nyomozás

Fentiek kapcsán az új büntetőeljárási törvény fontos változást hoz a leplezett eszközök szabályozásában. Ezeket három szinten alkalmazzák a nyomozások során. Az elsőnél a nyomozó hatóság (rendőrök vagy vámosok) „puhatolózás” jelleggel mindenféle külső engedély nélkül gyűjthet adatokat, akár titkosan, együttműködő személy útján, külső (utcáról történő) megfigyelést végezhet vagy csapdát állíthat. A második szinten ügyészségi engedély szükséges, például bankszámlamozgások nyomon követéséhez, fedett nyomozó alkalmazásához, álvásárláshoz (drog). A legszigorúbb esetben pedig, amikor lényegében alkotmányos alapjogokat kell megsérteniük, bírói engedéllyel járhatnak el, ilyen egy ház belső átkutatása, oda kamera vagy lehallgató készülék telepítése, telefonlehallgatás, e-mailek elolvasása.

p2016-juniusaban-sajtotajekoztaton-mutat-1A házkutatáshoz a legmagasabb szintű, vagyis bírói engedély kell | Fotó: Rendőrség

A bíró szerepe

– Az ezekre vonatkozó szabályozás eddig elszórtan volt a különböző rendőrségi és egyéb törvényekben, most mindet belefoglalták a büntető eljárási törvénybe. Módosult az is, hogy korábban egy bírónak csak egy adott pillanatban volt rálátása egy ügyre, például kiadott egy engedélyt lehallgatásra, aztán nem tudta, mi történik; gyakran egy következő lépést már egy másik bíró tett meg – magyarázta a főügyész.

Most ugyanaz a bíró végig felügyeli a leplezett adatgyűjtést, bármikor bekérheti, ellenőrizheti a kapcsolódó iratokat, kontrollálhatja a folyamatot. Ezzel várhatóan kiküszöbölhető, hogy a per során derüljön ki, valamilyen törvényességi probléma miatt nem használható a titkos módon beszerzett bizonyíték”

Megyénkben is alkalmazzák

Hangsúlyozta: továbbra is csak konkrétan meghatározott időre, személyre és célra lehet leplezett adatgyűjtéshez engedélyt kiadni. Változott azonban, hogy a beszerzett információ hogyan használható fel: eleinte csak akire megkérték és csak adott bűncselekményre. Előfordult, hogy egy drogügyben történő lehallgatáskor valaki váratlanul egy gyilkosságról kezdett beszélni, és ezt a hanganyagot később nem használhatták fel utóbbi perben bizonyítékként. Az új szabályozás szerint azonban kiemelt bűncselekményeknél hasonló esetben már bíróság elé vihetik az így szerzett bizonyítékot. (Valójában ez a szabály többször módosult, az utolsó időben már a régi eljárási törvény is a mostanihoz hasonló felhasználhatóságot engedett.)

Arról, hogy mennyire bevett szokás a leplezett eszközök alkalmazása, a főügyész nem akart sokat elárulni, csupán annyit mondott: használják Hajdú-Biharban is, jellemzően kábítószerhez kapcsolódó, illetve korrupciós ügyekben. Ezeknél indokolt, mert nagyon nehéz, szinte lehetetlen más módon bizonyítékot szerezni, és célszerű, mert ily módon viszont sikerrel járhatnak.

Kevesebb ismétlés

– Az eljárási törvény változásával megfellebbezhetővé vált a hatályon kívül helyező másodfokú végzés. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság (a törvényszék, vagy az ítélőtábla tanácsa), egyes esetekben elégtelennek minősíti az elsőfokú bíróság munkáját és arra kötelezi, hogy tárgyalja újra az ügyet, elölről kezdve. Elképzelhető, milyen nehézzé válik a bizonyítás, amikor már sok év távlatából kell újra nekifutni – mondta Simon Ernő. – Habár ez ellen nem tudott mit tenni az ügyészség, de jogorvoslatért sokszor fordult a Kúriához, az pedig megállapította, hogy öt kifogásolt esetből négyszer megalapozatlan volt a hatályon kívül helyezés, a másodfokú bíróságnak érdemben be kellett volna fejezni az ügyet. Ilyenkor valójában csak egy-egy részletet kellett volna bizonyítani, vagy például az indoklást megváltoztatni. Mostantól viszont akár a védelem, akár a vádhatóság megfellebbezheti a hatályon kívül helyezést, ha úgy véli, csak kisebb hiányosság történt, és ha igazat adnak neki harmadfokon, jóval gyorsabban zárulhat a per.

SzT


Ügyvédek nehéz helyzetben

Az új büntetőeljárási törvény szerint nem vehet részt védőként büntetőperben, aki korábban az adott ügyben tanúnak a segítőjeként eljárt. Így ha például egy gazdasági ügyben meghallgatják tanúként a könyvelőt, aki tanácsadóként visz magával egy ügyvédet, ez az ügyvéd később a bíróság előtt nem védheti mondjuk a cégtulajdonos vádlottat, hiszen a két ember érdeke szembekerülhet, és az ügyvéd olyasmit tudhat, amivel elvileg visszaélhet. Vagyis tiszta lappal kell indulnia az ügyvédnek is – magyarázta Simon Ernő. Megjegyezte, ez a változtatás egyelőre problémát okoz: zajlik olyan per Egerben, mely még az előző törvény idején indult és mostanra nem szabályos módon szerepelnek benne ügyvédek, akiket így, „menet közben” ki kell zárni az eljárásból.,


Simon Ernő főügyész: „sokkal nagyobb a visszatartó ereje annak, ha tudja az elkövető, hogy nem menekülhet…”
Debrecen - Az új büntetőeljárási törvény a perek gyorsítását és hatékonyabbá tételét célozza. Míg az alsóbb szintű, a nyomozásokba is bekapcsolódó ügyészségek munkája viszonylag ismert a nagyközönség előtt, a fellebbviteli főügyészségek szinte „rejtve” működnek. Ezen egységek lényegében az ítélőt...