Tisztelgés a lecsó előtt

Tisztelgés a lecsó előtt

Miskolc – Lecsószezon: Gertrúd és
Tibor elmeséli, ők hogyan főzik. Egy
biztos, izgalmasan.


Péntek van rekkenő meleg, az almafa
hűsében ülünk, jéghideg
rozét kortyolgatunk. Olvasom a konyharovatot,
miszerint lecsószezon van! Mi is nagyon
szeretjük, persze a lecsót, kis
tojással, kolbásszal, tejföllel,
libamájjal!


Ja, én meg kanállal! – így
kezdi kedves elektronikus levelét
Faragó Gertrúd
olvasónk, aki lecsórecepteket,
és fotókat is mellékelt
e-mailjéhez. Gertrúdot
és párját, Bábeczky
Tibort
korábban személyesen is
sikerült megismernünk, amikor arról
meséltek nekünk, hogy milyen hangulatos
baráti összejövetelek helyszíne
putnoki parasztházikójuk udvara.
Meséltek ínycsiklandozó
finomságaikról, amelyekből egyet,
sült malacuk receptjét le is
közöltük lapunkban.

Elő a
bográcsot!

Gertrúd így folytatta
levelét:
„Beszélgetésünk a
lecsó eredetére terelődik.
Tudtátok, hogy nem is igazi magyar
étel
? Hiába írják a
„nagy okosok” lecsó ungariche, mert
nem! A lecsó a cigány
gasztronómia
és
konyhaművészet egyik szép
alkotása, mert a romák igenis
tudnak főzni! Kutatásaim és
gyűjtőmunkám során
találtam ezeket a recepteket, amit
szívesen megosztunk veletek. Úgyhogy
szombat, vasárnap előkerülhet a
bogrács és a
fényképezőgép. Ezzel a
pár étellel kívánunk a
lecsószezon előtt
tisztelegni.”

Gertrúd és
Tibor egy éve alkotnak
párt. Tibor
egyébként szakács, az a fajta,
akinek nemcsak munkája, hivatása is a
szakmája. Erre utal mindaz, ahogy
főztjeiről és terveiről
mesél. Több híres étteremben
dolgozott már: Miskolcon, a
Balaton mellett, sőt,
külföldön is, sokat mesélt
nekünk thaiföldi
élményeiről. És a
versenyekről. Több szakácsversenyen
mérettette meg magát itthon is,
más országokban is, a legtöbb helyen
komoly helyezést ért el. Most
táppénzen van, de párjával
azt az ötletet dédelgetik, hogy egyszer egy
kicsi, családias éttermet
nyitnak. A nagy álom – Imádom,
ahogy a nagyanyáink főztek. A
hagyományos ételeket szeretem én
is, friss zöldséget, fűszereket
használok – mondja. – Ezt
szeretném majd megvalósítani a
saját éttermemben is. És
még elárulja nagy álmát
(ebben is nagyon pártfogolja
Gertrúd), szeretné
megírni élményeit egy
könyvben. Olyat tervez, amiben a jó
sztorikat jobbnál jobb receptjei
fűszerezik. Hogy milyenek ezek?
Ízelítőül a most
küldött
lecsósak” közül
válogattunk…



Húsos lecsó
bodaggal “Rácz Béla”
cimbalmos szerint


A jóféle olajjal
készült
lecsóba virsli
karikákat,
szafaládé szeleteket
keverhetünk,
vegyíthetjük
zöldborsóval, főtt
tojással.


Így készül a
lecsós babsali is.
Ilyen esetekben a
lecsót alkotó
hagymát később adjuk
hozzá, hogy egy kicsit
szálas, ropogós maradjon.
A nagy szemű babot külön
sós,
vöröshagymás
vízben megfőztük,
aztán
házasítottuk.
Néhány óra, hogy
az ízek
összeérjenek, és
forró bodaggal kanalazva az
igazi. (bodag
cigánykenyér”)


“Cigánybodag”


A régi öreg cigányok
eledele, mert amikor már a
pékek kenyerét
ették javában, otthon
még mindig őrzik a ősi
hagyományokat. A lisztet
sóval, vízzel
kikeverjük, és
centiméter vastag két
tenyérnyi lepényeket
formázunk. Sparhelt
lapján, amit előzőleg
sóval, lisztel
megszórunk, mindkét
oldalát megsütjük.
Lapjában kettészelve
forrón
törülgetjük,
lapátoljuk a hideg
lecsót.


Lecsóragu hatalmas
szelet sült tarjával,
puliszkával


Sok helyen ismerik, ezen a
környéken
kevésbé.
Tulajdonképpen a
lecsó egyik finom
formája. Szálas
hagymát pirítunk
füstölt szalonna
zsírján, erre kerül
a kockára vágott
húsos paprika,
vargányagomba és
kockára vágott
savanyú uborka. Ha
összepácolódott,
jöhet a hámozott
paradicsom, só, cukor,
kevés csípős
csörmő paprika. A hatalmas
tarjaszeleteket sózzuk,
borsozzuk, fokhagymázzuk,
sütőben omlósra,
szaftosra sütjük. Régi
palacsintasütőben
tálaljuk, híg
puliszkát kanalazunk
hozzá.










hirdet�s