Mit tehet egy bükki turista?

Szentlélek - A bükki turizmusban tevékenykedő vendéglátót kérdeztünk programokról, látnivalókról, de szó esett a gondokról is.

Suhanok az egri úton, balra ködbe burkolózva a Palotaszálló méltóságteljes tornyai. Nyugodt a Hámori-tó, miközben a bánkúti aszfaltcsíkra, Szentlélek felé fordulok. T-vel –, aki nem szeretné, hogy leírjam a nevét – ott találkozom az egyik turistapanzióban.

– Hol kezdjem? Szállás­adók vagyunk: egy a sok közül – vág bele azonnal T. a megbeszélt hely egyik csendes sarkában.

– Tehát tudsz fogadni vendégeket, de ez önmagában kevés. A Bükk csodás hegység, tele látnivalóval, ám mindezt csak a hátizsákos turisták tudják megtalálni. Az anomáliák ott kezdődnek, hogy az erdő össze van dőlve. Ez a rossz időből, a jégből, a szélviharokból fakad. A kidőlések a turistaútvonalakat is súlyosan érintik, ezért sokan panaszkodnak is. Például a Kohász ösvényre – ami lemegy Mályinkára –, hogy járhatatlan. Manapság inkább a középkorúak és az idősebb korosztály lelhető fel a hegyen, a fiataloknál nem divatos a túrázás. Tudtommal a Bükki Nemzeti Park semmihez nem enged hozzányúlni. Ezért félig-meddig tudomásul vett dolog, hogy majd a hangyák és a természet rendbe teszi ezt a helyzetet.

T. szerint ez a helyzet nem jó, ugyanis nem lehet élvezni a turistaútvonalak szépségét, mert azzal van elfoglalva az ember, hogy kússzon-másszon.

Egykoron…

– A másik dolog Bánkút – teszi hozzá. – Úgy hallottam, hogy a Petőfi kilátó körül is cirkuszok vannak, mert nem lehet rá felmenni, ugyanis nincs karbantartva. Turisták kezelik, kezelték hosszú évtizedek óta, most talán már az egyik mobilszolgáltatónak is kellene az építmény. De ott van a sípálya! Egykoron ez volt a magyar síparadicsom, most meg nem engedi a nemzeti park a pályát rendbe tenni, kaszálni. Nem lehet víztározót építeni, hogy hóágyúzni lehessen a pályákat.

És hogy T.-ékhez kik járnak? Elmondása szerint alföldiek, de érkeznek a Dunántúlról és természetesen a fővárosból is. Szentlélekre szakrális helyként tekintenek sokan. Jóga-, és önismereti táborokat szerveznek leginkább, de vannak „amatőr” kutatók is, akik a kolostor miatt járnak fel.

– Akkor vagyunk bajban, ha a látnivalókra kérdeznek rá – folyatja T. – Egy-, ne adj Isten kétnapi programhoz át kell menniük Egerbe vagy Szilvásváradra, vagy le kell jönniük Miskolcra. Lillafüred? Függőkert, Hámori-tó, a barlangok. A városban a vár, Miskolctapolca. Megemlítjük persze a selyemréti strandot, de nem dicsekszünk vele. No nem a strand, hanem a környék miatt. Itt a hegyen, Szentléleken van egy extrém park, a Látókövek, vagy a Köpüskő. Télen sokan járnak a Köpüs-forráshoz bivakolni és kint alszanak sátorban, ám a mai elvárások mások, a látogatók nagy részének ez kevés. Több rendezvényre lenne szükség, bár örvendetes, hogy vannak futó- és kerékpárversenyek. De nézd meg Bükkszentkeresztet! Jól csinálják: egész évben programjaik vannak.

Hazafelé, a tónál elkanyarodom jobbra, elgurulok az épülő DVTK Parkhoz. Egy újabb majdani bükki látnivalóhoz.

ÉM-JLI