Tilos tartósan láncon tartani a kutyákat

Akt.:
Neki és a gazdájának nem kell aggódnia
Neki és a gazdájának nem kell aggódnia - © Fotó: ÉM
Miskolc – A törvény január elsejétől él. Ki ellenőrzi és hogyan? Betartható egyáltalán?

„A mostani kutyámat, mivel kistestű, nem kell láncon tartani, de korábban volt kuvaszom, őt kénytelen voltam, nehogy megharapjon valakit” – mondta Attila. Hozzátette persze, amikor otthon voltak, elengedte a kutyát, sétáltatta is, de napközben, amikor dolgoztak, meg kellett kötnie.

Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a törvény a tartós láncon tartást tiltja, azaz, ha időnként sétáltatják az állatot, törődnek vele, akkor azzal nem sért törvényt a gazda. Az sem mindegy azonban, mekkora a lánc, hiszen 3 méternél nem lehet rövidebb és a futónak is 5 méternek kell lennie.

Megvizsgálni, miért

Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) alelnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megvizsgálni, egy kutyát miért kötnek ki. „Van, ahol nincs kerítés, vagy éppen az állatnak olyan a magatartása – agresszív –, hogy szükséges láncon tartani. A menhelyünkön is van több kutya, akiket kénytelenek vagyunk megkötni. Őket az elaltatás elől mentettünk meg, hiszen telephely őrzésére kiválóan alkalmasak, persze megfelelő gazdát kell találni nekik” – sorolta.

Azt is elárulta, a törvény bevezetése miatt attól tartanak, több állat kerül majd hozzájuk, hiszen az állattartók inkább megszabadulnak a kutyáktól, minthogy kerítést vagy kennelt építsenek. Persze vannak, akik azért tartják láncon a kutyát – tartósan –, nehogy letapossa a kertet. Kisfalvi Nyina szerint igazából nekik szól ez a rendelet.

Az már más kérdés, hogyan lehet ezt betartatni. Éppen ezért itt hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt húsz évben egyetlen mérföldkő volt az állatvédelem területén, amikor is az állatkínzás bekerült a büntető törvénykönyvbe. „Igen ám, de nyomozati, bírósági szakaszban ez is egy nesze semmi, fogd meg jól törvény” – fogalmazott.

– ÉM-NSZR –


Ha finanszíroznák is…

„Sokszor panaszkodnak nálunk, hogy már háromszor tettek lakossági bejelentést állatkínzás miatt a hivatalokban, de nem történik semmi. Éppen ezért nem értem, miért kell olyan intézkedést hozni, amit nem tudnak teljesíteni” – vélekedett Kisfalvi Nyina, amikor az ellenőrzés került szóba. Úgy gondolja, ha a törvények mellé finanszírozást rendelnének, illetve a gondolkodásmódban is változás lenne, akkor lennének hatékonyak.

Példaként említette azt is, hogy a diszpécserek sem akarnak kiküldeni rendőrt, ha valaki állatkínzást jelent be, pedig bűncselekmény – fogalmazott.









hirdetés