Terrorizmus – Alapjogokért Központ: alkotmányos a terrorveszély-helyzetre vonatkozó javaslat

Budapest – Összhangban van az általános alkotmányos előírásokkal az alaptörvény terrorveszély-helyzetre mint új különleges jogrendre vonatkozó módosítása, és egyértelművé teszi a terrortámadás fogalmát – közölte az Alapjogokért Központ (AK) csütörtökön az MTI-vel.

A központ az Amnesty International (AI) szerdai közleményére reagált. A jogvédő szervezet szerint a kormány számára az emberi jogok széles körű korlátozását lehetővé tevő terrorellenes intézkedések bevezetésére ad lehetőséget az alaptörvény, a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, valamint a honvédelemről szóló törvények tervezett módosítása. Véleményük szerint a módosítás “a terrorveszély-helyzet egy igen homályos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul”. A javasolt hatodik alaptörvény-módosítás és a kapcsolódó törvénycsomag jelenlegi formájában annyira tágan értelmezhető és homályos, hogy “nem felel meg a nemzetközi emberi jogi előírásoknak” – írták.

Az AK közleményében az áll: a különleges jogrendek lényege, hogy egy külső vagy belső rendkívüli esemény következtében a társadalom életében beálló súlyos zavart az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen. Valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma hatályos szabályok alapján nemcsak hogy korlátozni lehet az alapvető jogokat, de azok gyakorlását – egyes kivételekkel – teljes egészében fel is lehet függeszteni. Az AK szerint tehát az alaptörvény terrorveszély-helyzetre mint új különleges jogrendre vonatkozó módosítása összhangban van az erre vonatkozó általános alkotmányos előírásokkal, és éppen, hogy a szabályozás egyértelműsítését szolgálja.

Természetesen a jelenleg is létező öt különleges jogrend mellé hatodikként felveendő új különleges jogrendre is vonatkoznának egyebek mellett az alaptörvény és a korábbi alkotmány azon szabályai is, amelyek szerint egy különleges jogrend, például szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az arra jogosult ember vagy szerv egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ráadásul egy állam mindezt “az AI által közelebbről meg nem határozott +nemzetközi emberi jogi előírásokkal+” összhangban teheti, mivel azok kifejezett felhatalmazást adnak, hogy különleges jogrend esetén el lehessen térni az általános szabályoktól – írták.

Úgy folytatták: az AI-nek abban sincs igaza, hogy a terrorveszély-helyzet fogalma homályos lenne. Egyrészről a különleges jogrendek egyike sem tartalmaz pontos definíciót arra nézve, hogy mi minősül például külső fegyveres támadásnak vagy ipari szerencsétlenségnek. Másrészről a “terrortámadás” jogi fogalma kapcsán a javaslat indokolása egyértelműen rögzíti, hogy annak meghatározásakor büntető törvénykönyv szerinti “terrorcselekmény” irányadó. Ezt a tényállást pedig 37 éve ismeri a magyar jogrend – fűzték hozzá.

Az AI azzal sincs tisztában, hogy a honvédség jelenleg is fegyverhasználati joggal vehet részt erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot idején – fogalmaztak. A módosító javaslat pusztán azt tisztázza, hogy ha ilyen erőszakos cselekmények terrortámadással összefüggésben történnek, ennek elhárításában szintúgy részt vehet a honvédség. Az AI vonatkozó kritikájából tehát valójában azt lehet kiolvasni, hogy szerintük a rendszerváltás óta hatályos szabályok – miszerint szükségállapot idején a honvédség felhasználható – sem felelnek meg a nemzetközi standardoknak.

– MTI –



Sporthírek