TECHNIKA: Robotrovart terveznek japán tudósok – "Egy lepke is képes autót vezetni"

Robotmolylepke-rajokat bocsát ki a rendőrség távoli titkos kábítószerraktárak felderítésére. Robotmentőméheket küldenek földrengés után az épületromokra túlélők után kutatva – ma ez legfeljebb science-fiction, de egyszer akár valóra is válhat: ezen dolgoznak japán kutatók, akik a rovarok agyát akarják felderíteni és később mesterségesen újrateremteni.

A Tokiói Egyetem egyik műszaki-kutató intézetében Kanzaki Rjohei professzor – aki három évtizede kutatja a rovarok agyát – az úttörője a rovar-gép hibrid létrehozásának.

A végső célja persze az, hogy feltérképezze az emberi agy működését. De az emberi agyban körülbelül 100 milliárd neuron (idegsejt) van, egy két milliméteres rovaragyban csak körülbelül 100 ezer.

Ettől egyébként még a rovarok agya is sokra képes. A selyemlepke hímje kilométerekről is ki tudja szagolni a nőstényt. A parányi aggyal is képesek a rovarok nagyon összetett légi akrobatikai mutatványokra, mint például röptében elkapni egy másik rovart. “Kiváló szoftvercsomagjuk van”, végül is több száz millió éven át lett kifejlesztve – ismeri el Kanzaki professzor.

Kanzaki szerint a jövőben lehetséges lesz egy rovar agyát elektronikus áramkörökkel újra létrehozni. Ez alapján tovább lehet majd lépni, és egy élő agyat is lehet majd irányítani az agyi áramkörök módosításával.

Kanzaki kutatócsapata már ért el eredményeket ezen a területen.

Például a selyemlepke agyi áramköreinek genetikai átrajzolásával elérték, hogy a hím nem a szagra reagál, hanem a fényre. Vagy a szagra ugyan, de egy másik faj lepkéjének szagára.

Az ilyen apró lépések elvezethetnek a jövőben egy olyan robotbogár létrehozásához, amely – mondjuk – kilométerekről megérzi az illegális kábítószert, a romok alá temetett embereket vagy bányákban a mérges gázokat.

Ezek a japán kutatók már a 90-es évek óta dolgoznak olyan hibrideken, amelyek részben rovarok, részben robotok. Az egyik kísérletben például élő hím molylepkét rögzítenek egy játékautónak látszó eszközhöz. A lepke a hátánál fogva egy kerethez van ragasztva, a lábaival pedig egy szabadon forgó golyót mozgathat. A kutatók a nősténylepke szagával ösztökélik a hímet arra, hogy jobbra vagy balra mozgassa a kisautót. Kiderült, hogy a hímlepke gyorsan képes alkalmazkodni a kisautó működésében beálló változásokhoz, amikor például a kis kocsi balra vagy jobbra húz, hasonlóan a defektes autóhoz.

Egy másik kísérletben egy molylepke levágott fejét rögzítették egy ilyen kis autóhoz. A fej még mindig működőképes csápjait feromonokkal (szaganyagokkal) ingerelték, az agyból ékező motoros idegimpulzusokat pedig a kis kocsiba vezették, amelyet így a lepkeagy irányított.

Kanzaki kutatógárdája eddig 1.200 idegpályát azonosított a rovari agyban.

Kanzaki professzor csodálatosnak nevezi, hogy az állati agy is képes nagy mértékben alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ugyanúgy, ahogy az ember is – bár maga 5 kilométeres sebességgel jár, mégis tud 100 kilométer per órás sebességgel haladó autót vezetni. Az autó mintegy az emberi test meghoszzabbítása. Kanzaki szerint a rovar agyának is megvan ez a képessége. A rovar is képes úgy kocsit vezetni, ahogy az ember – szögezi le.

“Nem az az érdekes, hogy olyan robothernyót csináljunk, amelyik ugyanolyan lassan mászik, mint az igazi hernyó. Mi olyan gépet tervezünk, amely sokkal többre képes, mint az élő test” – jelentette ki Kanzaki professzor.








hirdet�s