Tavasszal kezdődhet a sztrádaépítés Romániában

Akt.:
Tavasszal kezdődhet a sztrádaépítés Romániában
© Fotó: Kovács Péter
Bihar – Bukarestből indul, és 588 kilométer után Nagyszántónál éri el a magyar határon az M4-et.

Amíg Magyarországon a terveknek megfelelően halad az M4-es autópálya-építés Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakasza, addig a román oldalon, nemhogy a sztráda nem épül a magyar határtól, de még út sem vezet onnan, ahová az M4 2020 első negyedévében elérkezik. Románia schengeni csatlakozásának késedelme miatt új határátkelőt is építeni kell.

Keleti szomszédunknál a Berettyószéplak és Bors (ez nem az M4 tervezett határmetszéspontja) közötti 64 kilométeres szakasz kivitelezőjét 2015 áprilisában kiválasztották és 2017 májusára kellett volna befejezni az építkezést. Ioan Mihaiu, Bihar megye prefektusa néhány nappal ezelőtt bejelentette: a legújabb elképzelés szerint idén tavasszal indulnak a munkálatok.

A terv szerint a nyomvonal Bukaresttől Brassón, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Zilahon és Nagyváradon keresztül a magyar határon fekvő Nagyszántóig érő, összesen 588 kilométer hosszú autópálya a magyarországi M4-esre csatlakozik majd Nagykerekinél.

…és milyen útba fut Romániában az M4…?

Az M4 sztráda építésének, valamint a határmetszéspont helyének kijelöléséről a Nemzeti Infrastrutúra Fejlesztési Zrt. (NIF) tájékoztatóban válaszolt a Napló kérdéseire. Amellett, hogy érdeklődtünk a munkálatok jelenlegi állásáról, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a magyarországi sztrádaszakaszról Romániába milyen útra érkeznek az utazók, valamint az M4-es autópálya miért nem Ártánd-Bors között éri el az országhatárt. Ez utóbbi felvetést leginkább az indokolja, hogy a két település között már megvan és jól működik a határellenőrzés, határátkelés, továbbá Nagyváradig 2×2 sávos út vezet.

Új úthoz új átkelő

Az M4-es nyomvonalán elkezdődtek a terepmunkák. A sztráda II. ütem (47. számú főút-országhatár között) szerződés szerinti befejezési határideje 2020. I. negyedévében lesz – olvasható a NIF tájékoztatójában. Az autópálya határmetszéspontja Nagykereki és Kismarja között lesz. Erről a magyar–román autópálya-kapcsolatok megvalósításáért felelős munkacsoport többszöri egyeztetést követően állapodott meg, és azt államközi egyezményben rögzítette – folytatódik a NIF válasza. Románia schengeni tagságának elhúzódása miatt szükséges egy teljes ellenőrzési infrastruktúrával ellátott határátkelőhelyet létesíteni, ahol minden közúti jármű (személygépkocsi, busz, teherjárművek) átléphet a másik országba. Az átadást követően az átkelőn a magyar és román hatóságok képviselői dolgoznak majd. A magyar oldalon kiépülő M4 autópálya a román oldalon a tervezett A3 autópályához fog csatlakozni. Az új határátkelő kialakítását az új gyorsforgalmi úthálózati elem teszi szükségessé. A NIF-től megtudtuk azt is, hogy a román fél tervezi az országhatár-Bihar település közötti szakasz megvalósítását. Ez az útszakasz a DN19 országos közúthoz csatlakozik majd.

aup2
Fotó: Kovács Péter

Kérdésünkre, hogy a román sztrádaszakasz mikorra csatlakozik az M4-hez, a NIF azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben nem ő az illetékes.

Tavasszal kezdődhet

Illetékes viszont a román fél! Szeghalmi Örs, testvérlapunk, a Bihari Napló munkatársa járt utána az ottani sztrádaépítésnek.

Az bizonyos, hogy a határ romániai oldalán továbbra sem épül az autópálya. Noha a román autópályák és országutak társasága (CNADNR) 2015 áprilisában kiválasztotta a kivitelező céget a 64 kilométeres Bors-Berettyószéplak szakasz befejezésére, és pénzt is rendelt a költségvetésből a munkálatok elvégzésére, mégsem láttak munkához.

aup3
Fotó: Kovács Péter

A CNADNR honlapján fellelhető adatok szerint a konzorciumnak 2017 májusában kellett volna befejeznie a bihari szakaszon évekkel ezelőtt félbehagyott építési munkálatokat. A felerészben már megépített út befejezésére 701 millió lejt (49 milliárd forint) szánt a román kormány. Ehelyett azonban a már megszokottá vált huzavona zajlott csak azóta is. Szerződést bontottak a kivitelezővel, és új versenytárgyalást írtak ki a munkára.

aup1
Fotó: Kovács Péter

Ioan Mihaiu, Bihar megye prefektusa néhány nappal ezelőtt bejelentette: a legújabb elképzelés szerint idén tavasszal indulnak a munkálatok. A dolog hátteréről elmondta: – Az utóbbi hónapokban a cégek adminisztratív vitájának köszönhetően állt az ügy. Ez most megoldódott, a kivitelezésre immár aktív a kiírás. Nem újra meghirdették azt, hanem csak folytatódik a már megkezdett folyamat.

A megyevezető szerint tehát román oldalon pár héten belül lesz meg a legújabb kivitelező cég, várhatóan márciusban „lezavarják” a formaságokat, és az építést utána el is kezdheti.

Egyelőre nem világos

A terv szerint a nyomvonal Bukaresttől Brassón, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Zilahon és Nagyváradon keresztül egészen a magyar határon fekvő Nagyszántóig érő, összesen 588 kilométer hosszú (ebből a Brassó–Nagyszántó, azaz az erdélyi szakasz hossza 420 kilométer) autópálya a magyarországi M4-esre csatlakozik majd Nagykerekinél. Hogy mikor, az most sem világos…

Újabb tüntetés következhet

Az autópályaépítés elhúzódása és a sztráda fontosságának nyomatékosítása miatt már tüntetések is voltak Bihar megyében.

Tavaly október végén az Erdélyi Magyar Néppárt a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével közösen kerékpáros felvonulást szervezett Nagyváradról Síterig. Nyílt levélben meghívták az akkor frissen kinevezett közlekedési minisztert Felix Stroét, és a CNAIR igazgatóját, Ștefan Ionițăt – akik persze nem mentek el. A kormányt képviselő prefektus szerint fölösleges ez a felhajtás, majd újabb ígérettel állt elő: a közbeszerzési eljárás végét december közepére prognosztizálta. Az eljárás persze akkorra sem fejeződött be, ezt a cégek közötti vitával indokolták.

A tüntetés szervezői megjegyezték, hogy tavasszal újabb megmozdulásokat tartanak, ha addig nem indul meg a munka, és Bukarestben is tiltakozni akarnak. A prefektus azonban megismételte, szerinte „a mindenféle tüntetések fölöslegesek, az ügy halad”.

HBN – Szeghalmi Örs, Kovács Zsolt


A románok nyomoztak is az ügyben

  • A valaha volt legdrágább román infrastrukturális fejlesztésről először a Bechtel céggel kötöttek szerződést a Nastase-féle kormány idején, de csak 52 kilométer autópálya épült meg, 1,4 milliárd euróért.
  • Az évek teltek, az állam csak fizetett, a létesítmény máig sem készült el.
  • 2013-ban nyomozás is volt a korrupciógyanús ügyben: a 2003-ban megkötött szerződés körülményeit, majd a 2003–2013-as időszakban a szerződés folyamatos módosításait is vizsgálták. Nyomoztak az autópálya-szerződés eredeti példányának eltűnése ügyében is.
  • A nyomozást azért fújták le, mert a feltételezett bűncselekmények elévültek.








hirdetés










hirdet�s