Parlament - Megszületett az előadóművészeti törvény

Egy két évvel ezelőtt kezdődött egyeztetésnek a végeredménye az előadóművészeti törvény megszületése. 2006 novemberében ült le először a szakma, hogy megtárgyalja, az akkor még csak színházi törvény lehetőségeit. Az eltelt több mint 2 év során bővült ez a kör, így az előadóművészeti szféra egésze (zene, tánc, színház) dolgozta ki a készülő jogszabály pontjait.

A törvény célja, hogy egy nyitott, stabil helyzetet teremtsen az előadóművészeti intézmények (színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok, énekkarok) finanszírozásában, a munkajogi kérdésekben és a nyilvántartásban. A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy bevezeti az új típusú, normatív elemeket tartalmazó finanszírozási modellt, valamint, hogy kinyitja a rendszert olyan intézmények előtt is, amelyek jelenleg nincsenek benne a struktúrában, mint például a független színházak.

A jogszabály szabályozza az első számú vezetők (igazgatók) kijelölésének rendjét, valamint az előadóművészi munka sajátosságait figyelembe vevő speciális munkajogi szabályokat alkot.

A törvény 2009. január 1-jén lép hatályba. Hiller István a Független Hírügynökség kérdésére válaszolva elmondta, a jogszabálynak vannak olyan részei, amelyek később lépnek majd életbe, ilyennek számít az adókedvezmény kérdése, amire az Európai Unió Versenyképességi Főigazgatóságának kell rábólintania ahhoz, hogy érvénybe lépjen. A megszavazott törvény kapcsán a tárcavezető elmondta, régen volt olyan belpolitikai jogszabály, amit az Országgyűlés ilyen nagy többségben fogadott volna el.

Hiller István emlékeztetett arra: Magyarországon soha nem volt még előadóművészeti törvény, és az, hogy csaknem 60 százalékos többség mellett szavazta meg a Parlament, azt bizonyítja, hogy akkor lehet a politikát összefogásra bírni, ha annak szakmai alapja van.