Tartsa csukva a száját! – riasztó állapotban a miskolciak fogazata

Miskolc – Megdöbbentő állapotban vannak a fogaink! Országszerte siralmas képet mutatnak a statisztikák. Kíváncsiak voltunk, vajon a miskolciak közül hányan tartják be a legelemibb fogápolási tanácsokat. 

A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani klinikáján néhány éve végzett kutatás szerint Magyarország lakosságának mindössze egy százaléka ép fogazatú. Míg az öt-hat évesek körülbelül egyharmadának van minden rendben a szájában, addig a nyugdíjas korosztály huszonhat százaléka teljes foghiányban szenved. Az átlag magyar embernek tíz foga hiányzik, csaknem három foga tömött és egy szuvas. Emellett a szájüregi daganatok száma is kiugró növekedést mutat hazánkban. Ebben az első helyen állunk Európában.

Érdemes tovább mazsolázni az adatok között: A lakosság tizenöt százaléka öt éve nem volt fogorvosnál. Miskolci kérdezősködésünk során azonban olyannal is találkoztunk, aki középkorú létére még soha életében nem járt fogorvosi rendelőben. Országos információk szerint a magyar lakosság átlagosan három tubus fogkrémet és egy fogkefét használ el fejenként évente.

Folytathatnánk még a riasztó számadatok sorát, ám talán ennél is többet mondanak egy miskolci fogorvos-hallgató gyakorlat során szerzett tapasztalatai. Nagy Fruzsina szerint sajnos minden a fogászati kezelés ellen szól: senki sem szereti, ha benyúlnak a szájába. Sokakat rossz gyermekkori élmények tántorítanak el a vizsgálattól, vagy a fúró hangjától másznak a falra. Az ár sem utolsó szempont: egy tömés városunkban átlagosan tízezer forintba kerül, a húzás pedig öt- és tízezer forint közötti összegre tehető.

Mondhatnánk persze: nem kötelező magánrendelésre járni, akinek nem bírja a pénztárcája, irány az SZTK-rendelés. Csakhogy nemrégen időkorláthoz kötötték az itt dolgozó orvosok munkáját. Fix időtartamot szabtak ki minden műveletre: tömésre, húzásra, gyökérkezelésre. A fogorvosoknak kifizetik az órabérét, amibe így csak korlátozott számú páciens fér bele. Vagyis például akkor is húsz perc munkaidő kerül a regisztrációs papírba, ha a fogdoki két perc alatt kikapta az odvas fogat. Az új rendszerbe így nem sok beteg fér bele. A többletbetegek miatti kiadást már az orvos pénztárcája bánja. A munkaidő nagy részét pedig a kötelező iskolafogászati rendelés teszi ki.

“Ráadásul az emberek sokkal többet és szívesebben költenek ruhára, frizurára, mint fogápolásra” – sorolja tovább a gondokat Nagy Fruzsina. “A szájhigiéniai kultúránk csapnivaló. Találkoztam olyannal, aki még soha életében nem mosott fogat. Aki meg igen, az sem sikálja tovább tizenöt másodpercnél az ajánlott öt perc helyett. A szülők gyakran nem tanítják meg a gyerekeiket rá. A fogorvos aztán húzgálhatja ki a fogaikat hármasával-négyesével.”

Nagy Fruzsina azt ajánlja, ne dőljünk be, amikor a reklámokban gumiszélű, hullámos, recés sörtéjű fogkeféket ajánlanak. Véleménye szerint legjobb a sima, egyenes szálú. No meg persze az elektromos fogkefe. Az egész napos nassolással pedig nem csak az alakunknak, a fogunknak is rengeteget ártunk.

Az egyik miskolci fogászati rendelő dentálhigiénikusa sem szolgálhatott megnyugtató hírekkel nekünk: többen csak a “kirakatot” teszik rendbe. “Csinálják meg elöl” – mondják a fogorvosnak. Az esztétika fontosabb számukra, úgy gondolják, a hátsó úgysem látszik. A fogak elvesztése azonban súlyos egészségi problémákkal járhat. Rágóképesség hiányában emésztési- és gyomorpanaszok léphetnek föl. Ráadásul a rossz fog gócpont: többek között ízületi problémákhoz, hajhulláshoz vezethet.

Kapcsolódó cikkek: