Tanulni jöttek Tokajba

Tanulni jöttek Tokajba
A hercegszőllősi járás delegációjának látogatása Tokajban.

Két napos látogatásra Tokajba érkeztek a horvátországi hercegszőllősi járás turisztikai és önkormányzati szakemberei a hétvégén, hogy az Európai Uniós csatlakozás tapasztalatairól, a turizmusfejlesztés lehetőségeiről és a borkészítési technológiák fejlődéséről tájékozódjanak.

A Hercegszőllősi Járás Horvátország északkeleti részén, a horvát-szerb-magyar hármas határ közvetlen közelében terül el. A Drávaszögön belül a Hercegszöllősi Járás a keleti részen helyezkedik el, de területének keleti része a Duna bal partjára is kiterjed. Területe 248,77 km², ez Eszék-Baranya Megye 6%-a, a Drávaszögnek pedig 22%-a. A járás központja, Hercegszöllős község, Eszéktől 25 km-re fekszik, Pélmonostortól 10 km-re, 5 km-re az E-73-as (Eszék – Mohács) főúttól, 26 km-re a Dályok-Udvar határátkelőtől, 15 km-re a Dunától, ahol Vajdasággal (Szerbiával) határos. Déli peremén helyezkedik el a neves Kopácsi Rét természetvédelmi terület, amely részben a járás területéhez tartozik. A lakosság összetételében is a határmentiség látszik: kb. 60% magyar ajkú, 30% horvát, 10% szerb.

A Tokajt felkereső delegáció vezetője mag. sc. Sója Dénes a térség magyar ügyekért felelős parlamenti képviselője volt, tagjai a Járás településeinek polgármesterei, valamint szőlészek-borászok. A térség ugyanis a Villány-siklósi hegyek folytatása, amely – mivel délebbre van – kedvező adottságokat kínál a szőlőtermesztésre és borkészítésre a helyi lakosságnak. Némelyek szerint Baranya nevét a „bor anyja” szavakból kapta. Ha így van, akkor ebben a drávaszögi löszhátnak, amelyet a helyiek Báni-hegynek neveznek, bizonyára nagy szerepe volt. Tokaj-Hegyaljával ellentétben nagyon széles a szőlőfajtás skálája a területen, amelyben ugyanúgy jelen vannak a kék-, mint a fehér fajták.

A program első elemeként Májer János, Tokaj Város polgármestere, valamint Nagy Júlia TDM menedzser fogadta a csoportot a Tourinform Tokajban. A kora délután kezdődő beszélgetés egyik legfontosabb témája a turisztikai fejlesztések bemutatása volt, az önkormányzati és szolgáltatói feladatok taglalása. Külön kérdéskör volt az önkormányzatok pénzügyi – adminisztratív – szociális működésének a bemutatása az EU csatlakozást követően – különös tekintettel egy, a boráról híres település életében. Májer János elmondta: szét kell választani az önkormányzati és vállalkozói feladatokat a turizmusfejlesztésben. Az önkormányzat feladata egyfelől a turisztikai befektetők ide vonzása, másfelől a kulturális programkínálat bővítése, hogy a vendégek számára megfelelő programokat biztosítson a település – a vállalkozók feladata pedig a turisztikai szolgáltatások bővítése (szálláshely, program, stb.). Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU-ban az új tagállamok felvételével a támogatási intenzitások csökkennek, így érdemes előre elkészíteni azt a fejlesztési tervet, amelyre építve a csatlakozás után azonnal pályázni lehet, hiszen minden EU-s befektetés a település vagyonát növeli – s nem mindegy, hogy 95% támogatás intenzitással vagy 50, esetleg 30% támogatási intenzitással teheti ezt meg a település.

A késő délutánba nyúló megbeszélésen a delegáció tagjai számos kérdést tettek fel a TDM rendszer kiépítéséről, működéséről is, a tagdíjrendszerről, fenntarthatóságról. A két órás megbeszélés után a résztvevők a tokaji szőlő- és borfajtákkal a Sauska Pincészetnél ismerkedtek.

A csoport vasárnap délelőtt a Tokaj Reneszánsz elnökével találkozott a Patrícius Szőlőbirtokon. A delegációt különösen érdekelte a tokaji bormarketing, valamint a kis- és nagyborászatok értékesítési lehetőségeinek a megismerése, amiről a szőlőbirtokon kimerítően tájékoztatást kaphattak.
– M. J. –

 








hirdet�s