Támogatás a kistérségeknek

Fehérgyarmat – Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján készülő ágazati és regionális operatív programok, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv leghátrányosabb helyzetű kistérségeket segítő beavatkozásairól egyeztetett a napokban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség területfejlesztési és önkormányzati bizottsága. Fejlesztés. A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás terveiről. [.pdf – 93KB]

Az országban eddig nyilvántartott 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség listája jelentősen lerövidült: 28-ra redukálták a legelmaradottabbnak számító kistérségek számát – tájékoztatott dr. Tilki Attilaországgyűlési képviselő, a fehérgyarmati kistérségi társulás elnöke, s hozzátette: a fehérgyarmati, csengeri és mátészalkai kistérség is beletartozik a leszűkített körbe.

Mint elmondta: az ülésen elhangzott, a kirekesztődés, szegénység és a leszakadás megakadályozása érdekében a legrosszabb helyzetű vidékek a többitől eltérő, összetett bánásmódot igényelnek.

Az ülésen kiemelték: a többszörös hátrány felszámolása érdekében összehangolt, a helyi szükségletekre alapozott, több területre kiterjedő komplex térségfejlesztési program indul hazánk elmaradott – köztük a fehérgyarmati, csengeri, mátészalkai – kistérségeiben.

A program célja, hogy kisebb legyen a különbség a fejlett területek közelében elhelyezkedő és a perifériára szorult, súlyosan hátrányos helyzetű vidéken élők megélhetési lehetősége, életminősége és életkilátásai között, s hogy a leghátrányosabb térségek lakosságának felzárkózási esélyei rövid, közép és hosszú távon a lehető legnagyobb mértéken növekedjenek.

Sajátosságaiknak megfelelően

A komplex térségfejlesztési program nagy mértékben támaszkodik a helyi adottságokra és erőfeszítésekre, s sikerét az biztosítja, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv több operatív programja különít el olyan forrásokat, programelemeket, amelyeket a kiválasztott kistérségben használnak fel, valósítanak meg.

Az egyes kistérségek
szintjén a fejlesztési programok az alábbi 6 témakörre
épülnek

– A helyi adottságokra építve a térség
vonzóvá tétele a befektetõk számára
– A térségi piac belsõ szükségleteit
kielégítõ, illetve azon túl terjeszkedõ
szolgáltatási és termékláncok kialakítása
– Rugalmas foglalkoztatási formák támogatása,
a foglalkoztatás bõvítése
– Társadalompolitikai megalapozást szolgáló
elemek (oktatás, egészségügy, szociális
terület, társadalmi kapcsolatok, civil szféra)
– Helyi társadalom- és közszolgáltatás-fejlesztési
elemek
– Fenntartható környezeti és infrastrukturális
fejlesztések

A különféle operatív programok elkülönített forrásai mintegy 120 milliárd forintot tesznek ki, amelyből 3,5–5 milliárd jut egy-egy kistérségnek az elkövetkező 7 éves időszakban – hangsúlyozta dr. Tilki Attila, s hozzátette: az említett összegek nem automatikusan járnak, a források akcióterületek közti megoszlása a kistérségek cselekvési programjának, jellegének és minőségének, továbbá a megvalósítás ütemének függvényében változhat. Fontos, hogy – különösen gazdasági beruházások esetében – a fejlesztések során magántőkét is sikerüljön bevonni.

– Koncz Nóra –








hirdet�s