Tükröt tartva a megyénknek

Miskolc – Borsod-Abaúj-Zemplént, a hátrányos helyzetű megyét, vagyis az itt lakókat még inkább sújtani fogja a recesszió, mint az ország sok más részét. Lássunk néhány számot a KSH segítségével. És prognózist, szakemberektől.

A Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplénnek legutóbb szeptember 12-én tartott tükröt. (A Statisztikai Tükör friss számáról van szó, onnan valók az alább bemutatot adatok, onnan vettük az írásos helyzetbemutatást.)

Az első félévben az ipari termelés – az országossal ellentétben – mérséklődött. A belföldi értékesítés visszaesett, ugyanakkor az export emelkedett – állapítja meg a KSH elemzése. (Azt már mindannyian tudjuk, hogy a ránk váró vészterhes idők különösen nehézzé teszik az exportot.)

Csökkent, romlott

Borsod-Abaúj-Zemplénben a kereskedelmi szálláshelyeken a csak külföldi vendégek száma nőtt, a belföldi vendégeké, illetve a vendégéjszakáké alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A regisztrált gazdasági szervezetek és ezen belül a vállalkozások számának gyarapodását alapvetően az őstermelők kötelező adószámkiváltása motiválta. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó keresete emelkedett, de a fogyasztóiár-index növekedése következtében a reálkereset 0,7 százalékkal mérséklődött. Június végén 3 százalékkal több álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy évvel korábban.

Az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján ez év első félévében 1,8 százalékkal csökkent. Az se ad okot örömre, hogy a 49 fő feletti megyei székhelyű ipari vállalkozások termelésének volumene ez év január-júniusban 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg országosan az azonos megfigyelési körbe tartozó vállalkozásoké 5,5 százalékkal meghaladta azt.

Az értékesítés összességében 4,7, ezen belül a belföldi eladás 14 százalékkal csökkent, viszont az export 4,2 százalékkal nőtt. Az alkalmazásban állók száma 7,7 százalékkal mérséklődött, az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték 4,7 százalékkal javult. 

Barkóczi István: “Vissza kell fogni”

Barkóczi István a Fux Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, a BOKIK alelnöke, az Észak-Magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke. Aki természetesen mindhárom posztján megpróbálja a lehető legjobb döntéseket hozni, de azért hangsúlyozza: „A szerencsénkben kell bízni.”

Úgy véli, hogy a „kisembert”, a kis és közepes vállalkozást, meg a nagyot is érinteni fogja a gazdasági visszaesés, más-más módon, más-más mértékben. Barkóczi István azt mondja: az egészben a legrosszabb a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság. Nem lehet tervezni, ami ma érvényes, az holnapra érvényét veszítheti. Igaz ez a hitelezésre, az exportlehetőségre, a forint-euró viszonyra. Utóbbi kapcsán megjegyzi: „Az iparban tevékenykedő cégeknél a 4–5 százalékos nyereség a normális. Ezt egy pillanat alatt elviheti, vagy mínuszba fordíthatja az árfolyamváltozás. ” Vissza kell fogni a termelést, állandóan figyelni kell a történéseket, és sajnos hosszú távú üzleteket kötni nem lehet – sorolja a teendőket és a szorító körülményekegyik-másik összetevőjét. Mint mondja, kivárásra kell berendezkedni. Hozzáteszi: elkerülhetetlenül lesznek a cégénél leépítések.
Farkas László: “Több is tönkremegy”
Farkas László, az FK Raszter Építő Zrt. vezérigazgatója a kérdésre, hogy szerinte mit hoz, pontosabban mit visz a pénzügyi válság, és az annak nyomán bekövetkező gazdasági visszaesés, a következőket mondta:

„Amikor gazdasági válság van, annak a legelső elszenvedői között vannak a vállalkozások közül az építőipari cégek. Az építőipari beruházások visszafogásának a következménye ez. A nem tőkeerős, kis és közepes építőipari cégek közül szerintem több is tönkremegy, úgy gondolom, a megyében mintegy az egyharmaduk: 25–50. Amíg a bankok eddig úgy adtak hitelt, hogy 10 százalék önrészt kértek, szerintem most majd az jön, hogy felemelik 15 százalékra. Ezt sokan nem fogják tudni teljesíteni. Az FK Rasztert is érinti a recesszió. Nálunk is lesznek megszorítások, létszámleépítések, csökkenteni kell a bérkiáramlást. Mondok egy esetet a közelmúltból: elnyertünk egy miskolci kivitelezést egy egymilliárdért felépítendő raktárbázisbővítésre. Ám a megbízó ezt nemrég visszamondta. Sajnos, mindenkire hatással lesz a visszaesés. Úgy gondolom, a megszorítások legalább két évig tartanak.”

Építőipar

A 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése az év első negyedévében összehasonlító áron 21,6 százalékkal mérséklődött, a másodikban viszont közel 4,5 százalékkal emelkedett, így a félév folyamán összességében 6,9 százalékos visszaesés történt.

Lakásépítések
Megyénkben jelentősen visszestek a lakásépítések. Az első félévben 218 lakás épült, 38,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az 562 kiadott új lakásépítési engedély 202-vel kevesebb, mint az előző év első félévében. Településtípusonként tekintve az elmúlt félévben a lakások 22,5-át a megyeszékhelyen építették. Miskolcon 26,9, a megye városaiban 30,8, a községekben 47 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2007 első felében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbb új építési engedélyt (43%) a községekben adták ki.
Mennyit keresünk?
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az első félévben 163 ezer forint volt, 6,6 százalékkal több mint egy
évvel korábban. A fizikai dolgozók 115 ezer forintos bruttó átlagkeresete 4,8 százalékkal, a szellemiek 224 ezer forintos keresete 7,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A havi bruttó átlagkereset elmaradása az országostól megközelítette a 33 ezer forintot. A termelő ágazatokon belül legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban (212 ezer forint) és a bányászatban (196 ezer forint) alkalmazásban állók kaptak, legalacsonyabb kereseti színvonal az építőipar (116 ezer forint) és a mezőgazdaság (119 ezer forint) területét jellemezte.








hirdetés




hirdet�s