“Szűz Mária ­bizony sötétebb bőrű volt…”

Akt.:
Dr. Páll István számtalan érdekes tényt osztott meg hallgatóságával
Dr. Páll István számtalan érdekes tényt osztott meg hallgatóságával - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Szorosan összekapcsolódnak ünnepeink és népszokásaink, amelyeket nem szabad veszni hagynunk.


Hellyel-közzel ismerjük a keresztény ünnepeket és a hozzájuk kapcsolódó népszokásainkat, de hányan tudnák bemutatni Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, a Csillagjárást, és mennyien ismerik Szent Miklós napjának igazi történetét? Dr. Páll István néprajzkutató, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója keddi, Keresztény ünnepek és népszokások című előadásában számtalan népi hagyományunkról rántotta le a leplet, és osztott meg hallgatóságával olyan információkat, amelyek egyértelműen meglepték a résztvevőket.

– Nemrégiben a feleségemmel a Szentföldön jártunk. A helyi idegenvezető megkért minket, hogy képzeljük magunk elé Szűz Máriát. ­Belépve a templomba megdöb­benve tapasztaltuk: Szűz Mária ­bizony sötétebb bőrű volt a hazánkban megszokott ábrázolásoknál. Ez a tapasztalat megragadta a képzeletemet, és a világ összes pontján fellelhető, keresztény közösségek Szűz Mária-képeit kezdtem kutatni. Az eredmény: minden nép a saját képére formálta a festményeket és szobrokat: találkoztam fekete bőrű, fehér bőrű, kreolos, és mandulavágású szemekkel ábrázolt Máriával is. Ezek után egy fontos üzenet fogalmazódott meg bennem: a kereszténységet az egész világra kiterjedő, egyetemes vallásnak kell tekintenünk – kezdte előadását Páll István.

Nem a naptár szerint

A keresztény népszokások a téli ünnepkörrel kezdődnek, tehát nem a naptári időszámítást követik. Mindenki előtt ismert, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, azonban azt már kevesebben tudják, hogy csak a 325-ös niceai zsinaton határozták meg december 25-ét a Megváltó születésnapjának.

– Külön érdekesség, hogy a pásztorok imádása tulajdonképpen a betlehemezés előképe, ami csak apokrif ­Tamás evangéliumában jelenik meg. Az ünnep jelképeként felállított karácsonyfa sem mindenhol szokás; Erdélyben például borókaágat díszí­tettek fel, mivel a karácsonyfa a német polgárokkal érkezett hazánkba a XVIII. században – mondta el a néprajzkutató.

– Az ünnepek egy egész évet felölelnek, így a soron következő január 6-a, a Jézus megkeresztelését ünneplő vízkereszt, majd Szent Balázs és Szent Gergely napja, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a húsvét, pünkösd, Szent Iván éjszakája, ezt követi Szent Márton napja, az évet pedig Szent Miklós napja zárja – sorolta az eseményeket Páll István.

Szimbolikus játékok

Szent Balázs orvost és püspököt a torokgyík, pestis, fogfájás védőszentjének tartják. Népszokásaink szerint egy püspöknek öltözött személy kíséretével végigjárta a falut, hogy az iskoláskorú gyerekeket a téli iskolába invitálják. A menettel egyúttal adományokat gyűjtöttek a helyi tanítónak.

– Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a Megváltó fogantatását ünnepeljük, a húsvétot megelőző nagypénteken Jézus keresztre feszítésére emlékezünk, míg pünkösdkor Jézus szentlélek formájában megszentelte tanítványait. Ekkor tartották a pünkösdi királynéjárást is, ahol az adott évi termést áldották meg, míg a pünkösdi királyjáráskor a kiválasztott legény egy napi vagy egy évi kiváltságban részesült, például ő járhatta a báli nyitótáncokat – ismertette a szokásokat Páll István.

Tűzugrás és több zacskó arany

Szent Iván napján a tűzugrással a boszorkányokat űzték el, a tűzbe dobott almát pedig hitük szerint a halott rokonok is megízlelhették. Szent Márton napján a mezőgazdasági munkák befejezését ünneplik, míg Szent Miklós püspök haláláról december 6-án emlékezünk meg, aki minden évben egy kis zacskó aranyat dobott be az egyik elszegényedett kereskedő kéményébe, hogy az kiházasíthassa lányait. – A népi szokások szimbolikus játékokkal emlékeznek meg a jeles napokról, amikor lerótták tiszteletüket az adott szent vagy a vallás szempontjából fontos esemény előtt.

GE

Címkék: , ,