Születésnapi köszöntés: Seres László képzőművész hetvenéves

Akt.:
Fejek. Ezzel a címmel nyílt Seres László festőművész alkotásaiból kiállítás a miskolci Művészetek Házában. Zemlényi Attila, a Műút című folyóirat főszerkesztője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az alkotásokat – a kiállítás része a Műút-tárlatok sorozatnak.
Fejek. Ezzel a címmel nyílt Seres László festőművész alkotásaiból kiállítás a miskolci Művészetek Házában. Zemlényi Attila, a Műút című folyóirat főszerkesztője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az alkotásokat – a kiállítás része a Műút-tárlatok sorozatnak.
Miskolc – Bölcsesség, a megtestesült nyugalom, elképesztően sokszínű élet: így jellemzik barátai.

Szombaton ünnepelte 70. születésnapját Seres László képzőművész. 2009-ben így írt róla lapunk: Miskolcon született, édesapja Seres János képzőművész volt. Hamar festeni kezdett, ám 1979-es kiállítása után harminc éven át nem születtek új művei. Most viszont – amikor e 30 éves rajzokat, festményeket kiállította a MissionArt Galéria – így írnak róla: „felkavarta a művészvilágot”, „Művészete az elveszett láncszem”.

Ki is Seres László? Barátait, pályatársait kérdeztük.

Független, fiatalos

Kishonthy Zsolt, a MissionArt Galéria egyik tulajdonosa volt az, aki felfedezte a 30 évig mappában porosodó műveket. Azóta sok-sok kiállítást szervezett nem csak az akkori festményekből, rajzokból, akvarellekből, hanem az azóta született művekből is.

Seres Laci 70? Ez csak azt jelenti, hogy a számoknak így önmagukban nincs semmi jelentőségük – vallja. – Laci folyamatosan dolgozik, fest, új korszakokat nyit az életműben, pingpongban és sakkban is szinte verhetetlen. Szelleme aktív, független és fiatalos. Hét éve kerültünk közelebbi kapcsolatba, amikor revelációként fedeztük fel korai festményeit és rajzait. Megdöbbentő élmény volt addig teljesen ismeretlen, de világszínvonalú műveket találni egy miskolci műterem falain. A MissionArt Galéria boldogan fedezte fel és mutatta be Budapesten, a 70-es években Miskolcon egyszer már kiállított, de akkor teljes megnemértésbe ütköző képeit. Azóta művészete újabb és újabb lendületet kapott, évek óta remekművek kerülnek ki kezei alól. Festészete ott folytatódott 28 év kihagyás után, ahol korábban abbahagyta. Művészetének esszenciája saját meghatározása szerint a „non ego” fogalma, amely szerint alkotás közben kikapcsolja a zavaró egót, hogy festészete objektív értékek hordozására legyen képes.

Kelet és nyugat

Zemlényi Attila, a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője úgy fogalmazott, baráti körükben Seres László képviseli a bölcsességet, megjegyzi, nem véletlenül nevezik Gurunak. Kitér életútjára is: „festőnek indult, de restaurátor lett. Évekig dolgozik restaurátorként, 26 éven át nem is fest. Aztán elképzelhetetlen gazdag tapasztalatait, életbölcsességét összegezve újra alkot.”

Zemlényi Attila kitér rá: Seres László életútja Amerikában, New Yorkban kezdődött, ahová 1968-ban került.Tőle nem messze zajlik a Woodstock fesztivál, ahová épp más dolga lévén, nem jut el. De ott van, és a legjobb képzőművészeti iskolákban tanul. „Dolgozott Indiában, élt Ashramban, megismerte az indiai jógik életét, a keleti meditációt, gondolkodásában ötvöződik a keleti bölcsesség és az európai humanizmus.”

Zemlényi Attila is említi, amit Kishonthy Zsolt: Seres László hitvallása a „non ego”, lényege, hogy minél kevésbé jelenjen meg művészetében az egyéniség. „Érdekes ember. Minden szempontból példamutató”, mondja.

Sakk és pingpong

Dombovári Tibor fotózta Seres László munkáit, ő így beszél a képzőművészről:

– A baráti körünk legidősebb és egyben legtiszteletreméltóbb tagja, nem véletlenül Guru a beceneve. Nemcsak a szellemi frissessége lenyűgöző, például ő hozta be a társaságunkba a sakkozás szenvedélyét, de még pingpongban is verhetetlen. Különleges aura övezi, mindig nyugodt és bölcs. Keveset szól, de annak súlya van. Képeivel ellentétben, amelyek vibrálnak, ő maga a megtestesült nyugalom. Büszke vagyok arra, hogy a barátja lehetek.

ÉM-HM


seres-laszlo-a-muteremben-foto-dombovari

Seres László a műteremben | Fotó: Dombovári Tibor


Ezt írták, ezt írtuk…

Első budapesti kiállításának fogadtatása a sajtóban:„Egy festő életpályájának egy szakaszán olyan zavartalanul kulturált absztrakt festészetet művelt, mintha nem az akkori Magyarországon működött volna.” (Rózsa Gyula a Népszababságban)

„Seres László miskolci festő-restaurátor felfedezés tárgya lett. Egy elveszett láncszem, a képzőművészet evolúciós rendszerének egy eleme tér vissza most a MissionArt Galéria segítségével saját helyére. Seres László miskolci festő-restaurátor ugyanis a hatvanas-hetvenes évek absztrakt expresszionista festészetének kiváló alkotója. (…)Egy saját nyelven alkotó ,izgalmas életművet magáénak mondható alkotó most végre előkerült.” (Sinkó István a Műértőben)​


Részlet az Észak-Magyarországban megjelent interjúból (2009)

Nem érezte soha, hogy a művei többet érnének annál, hogy egy mappában porosodjanak?

Seres László: Lezárult egy korszak, nem érdekelt a továbbiakban. Más volt a művészeti szemlélet. Amiket akkor csináltam, beleillettek az akkori New York-i világba, de a magyarba nem. De nem viselt meg lelkileg, egyszerűen nem jártam a későbbiekben kiállításokra sem…

Miben másak a mostani művei, mint a korábban készültek?

Seres László: Horizontálisan és vertikálisan is tisztában vagyok, – a XII. századtól mostanáig, Amerikától Bombay-ig – mi is a képzőművészet. Bár ez nem könynyíti meg a dolgom, minél többet tud az ember, annál nehezebb kialakítani a saját stílusát.








hirdetés