Szlovák rendszámok: autóhalmozó cégek és magánszemélyek

Van olyan magyar tulajdonú szlovák cég, amely egymaga 1300 autót helyeztetett forgalomba Szlovákiában, és akad olyan magánszemély is, akinek a nevén százas nagyságrendben van szlovák jelzést viselő jármű – tudta meg a Független Hírügynökség Nagy János altábornagytól, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokától. Összesen körülbelül 10 ezer szlovák rendszámú autó tulajdonosa, üzembentartója magyar cég vagy magánszemély. Magyar vámosok a jövő hét elejétől Szlovákiában egyeztetnek a felgyülemlett adatokról. A tapasztalatok után következhetnek a más államokban bejegyzett magyar kocsik tulajdonosaival szembeni fellépések. A “kis halakat” azonban valószínűleg futni hagyják.

A szlovák társhatóság a magyar VPOP megkeresésére a közelmúltban azt közölte, hogy eddig 10 ezer olyan szlovák rendszámú autót helyeztek forgalomba, amelynek tulajdonosa magyar magánszemély vagy gazdasági társaság. A tájékoztatásban nincsenek nevek, címek, csupán alapstatisztikát állítottak össze: eszerint a magyar tulajdonú járművek körülbelül kétharmada céges autó, egyharmaduk magánszemélyé – mondta Nagy János dandártábornok.

A 10 ezer gépkocsi néhány cég kezében összpontosul. Egy vállalkozás egymaga körülbelül 1300 autót helyeztetett forgalomba, ketten 500, és további néhány 400 autót birtokol. Száznégy olyan vállalkozást találtak a szlovák hatóságok, amelyek nevén tíznél több autó van. Ezek mellett vannak olyan magánszemélyek, akiknek 100-200 autójuk van papíron. Találtak olyan szálláshelyeket is, amelyekbe száz vagy annál több magánszemélyt jelentettek be állandó lakosként.

A be nem fizetett magyarországi közteher immáron milliárdos nagyságrendű. A VPOP négy munkatársa a jövő héten Szlovákiában kezdi el tanulmányozni az iratokat. A vámosok később a tettenért tulajdonosokkal szemben el fognak járni a gépkocsik üzembe helyezésével kapcsolatos adók befizetése érdekében, és ha szükséges, az eljárásba bevonják az APEH-et is.

A VPOP azután fordult a szlovák társszervhez, hogy az elmúlt két évben megnőtt a magyar utakon futó szlovák rendszámú autók száma. A korábbi gyanút megerősítették a szeptember óta intenzívebb közúti ellenőrzések: tíz szlovák jelzésű autóból kilencet magyar állampolgár vezet. Mostanra egész iparág épült ki a külhonos járművek vásárlására: Szlovákiában ügynökségek intézik a cégbejegyzéseket és magánszemélyek “honosítását”, de magyar autókereskedők is vállalják kocsik beszerzését idegen rendszámmal.

Ez nem törvénytelen, de a hazai szabály értelmében magyar állampolgárnak évente 183 napot kell külföldön töltenie ahhoz, hogy “életvitelszerű” legyen kint tartózkodása. Ha ennél rövidebb időben él másutt, akkor autóját honosítania kell, magyar rendszámot kérnie rá, és ennek következményeképpen befizetnie az áfát és a regisztrációs adót, továbbá évente leróni a súlyadót. Ezek egyike sincs Szlovákiában, vagyis egy drágább autó esetében már az üzembe helyezéskor milliós összeg spórolható meg. A céges “kitelepülés” ezt megtoldhatja azzal, hogy a szlovák közterhek lényegesen alacsonyabbak a magyarországiaknál, ami szintén akár százezreket-milliókat hozhat a konyhára.

A külföldi rendszámú autókkal ráadásul sokkal bátrabban közlekedhetnek tulajdonosaik: nagy összegű tartozások halmozódtak fel már eddig is a meg nem váltott autópálya-matricákból és a kifizetetlen parkolási díjakból. Ezek magánjogi kintlevőségek, amelyeket polgári perben lehetne érvényesíteni. Más a helyzet a szabálysértési bírságokkal, amelyek elől szintén igyekeznek elmenekülni a külföldi rendszámot használó magyar autósok. A két éve hatályos uniós szabály értelmében a 70 eurót (árfolyamtól függően 16-17 ezer forintot) meghaladó büntetések kölcsönösen behajthatók a közösségen belül. Úgy tudni, a rendőrség a közeljövőben lépéseket tesz ezek érvényesítésére.

A vámszervek valószínűleg a tíz körüli autót birtokló cégekig és magánszemélyekig nyúlnak le – derült ki Nagy János szavaiból. Azok megmenekülhetnek a retorziótól, akikkel szemben nem sikerül bizonyítani, hogy alig élnek a határokon túl, továbbá azon cégek, amelyek fel tudnak mutatni minimális gazdasági tevékenységet, és erről beadnak mérleget a helyi cégbíróságra. Az ő esetükben az ellenbizonyítás nehézségei nem érik meg a remélt bevételt – érzékeltette a vámparancsnok.

Más államok rendszámait viselő autókban is megszaporodtak magyar vezetők. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa néhány hete állásfoglalásban fejtette ki, hogy diszkrimináció lenne, ha a magyar hatóságok csak a szlovák rendszámú autókat ellenőriznék a “falból” kiváltott kocsik kiszűrése érdekében. Nagy János szerint erről szó sincs. Azt ők is tudják, hogy a német és liechtensteini kocsik száma is megnőtt a magyar utakon, de tengerentúli járművekből is több lett. Ezzel kapcsolatban Nagy János elmondta, hogy a szlovákiai eljárások tapasztalatai után döntik el, kérnek-e eljárást a többi uniós társhatóságtól.

Azt megjegyezte, hogy Németországban sokkal több magyar él, a gazdasági kapcsolatok is mélyebbek, vagyis óvatosabban kell nyúlni ezekhez az ügyekhez. Az Unión kívüli rendszámot hordozó autók esetében viszont a közhiedelemmel ellentétben sokkal egyszerűbb a helyzet: tartózkodási engedély, illetve az útlevélben a beutazás dátumát bizonyító pecsét elárulja a tulajdonos magyarországi tartózkodásának időtartamát.