Szitka Péter: "Megérte konfliktusokat vállalni Kazincbarcikáért"

Szitka Péter: "Megérte konfliktusokat vállalni Kazincbarcikáért"
Modern, élhető munkát és otthont adó új város épül.

Míg a kilencvenes évek hazánk több volt ipari városának másodvirágzását hozta, addig Kazincbarcikát a veszteségek, a stagnálás, az útkeresés jellemezte. A főfoglalkoztató vegyipar mellett nem nőtte ki újabb nagyfoglalkoztató magát, aminek az lett a következménye: a fiatalok elvándorolnak a városból. A 2006-ban megválasztott városvezetés azt tűzte célul: munkát és otthont adó modern, élhető kisváros legyen Kazincbarcika.

– Két nagyon nehéz év telt el a megválasztása óta, polgármester úr. Ezt az időszakot számtalan nehéz és vitatott döntés jellemezte. Visszatekintve: érdemes volt ennyi konfliktust vállalni?
– A leghatározottabban azt tudom mondani, hogy igen, megérte. Megérte, mert látszanak a kemény munka eredményei. Hogy mire is gondolok pontosan? 2006 őszétől kezdve végrehajtottunk egy nagyon kemény intézmény és működés-racionalizálási programot, amely iskolaépületek kivonásával, dolgozók elbocsátásával, a bent maradt dolgozók munkájának hatékonyabbá tételével járt. Az újragondolások és az átszervezések eredményeképpen Kazincbarcika ma sokkal erősebb gazdasági lábakon áll, mint két éve. Úgy is mondhatnám, minden meghozott áldozat Kazincbarcika javát szolgálta.

– Pontosan hogy is áll akkor ma Kazincbarcika?
– Megfeleztük a város hiányát, azaz ma a város olcsóbban és ésszerűbben gazdálkodik, mint annak előtte. Ésszerűbben gazdálkodunk és hatékonyabban dolgozunk, ami miatt több energiát és figyelmet tudunk fordítani a város fejlesztésére és a munkahelyteremtésre.  A 2008-as forráshiányunk már csak 436 millió forintra várható úgy, hogy míg 2007-ben ugyanebben az időszakban 450 millió forintos hitelfelvétellel dolgoztunk, ebben a félévben nem volt szükség a hitelfelvételre, és úgy hogy 2006-ban 1 milliárd forint volt a forráshiány.

Városfejlesztés alatt a város által benyújtott fejlesztési pályázatokra kell elsősorban gondolni?
– Igen. Nagyon sok kollégánk nagyon sok munkája van abban, hogy ilyen jól szerepelünk az EU-s és a hazai pályázatokon. Hadd említsek néhány példát: 41 millió forintot költünk óvoda és orvosi rendelő akadálymentesítésére, 34 millió forintot játszótér felújításra, 41 millió forintot a közbiztonságot elősegítő térfigyelő rendszer fejlesztésére, míg útfelújításra, körforgalom építésre pedig megközelítőleg 110 millió forintot. Sikeresen szerepelünk a Pollack Mihály általános iskola rekonstrukciójára, valamint az Ipari Park fejlesztésre és Inkubátorház építésre beadott pályázatokon. Ezen pályázatok eredményeképpen közel egymilliárd forint fejlesztési pénz érkezik a városba. Sokszor beszéltünk már arról, hogy a 2007 es év az alapok megteremtésnek az éve lesz, az idei esztendő a pályázatok éve, 2009 pedig az építkezések éve lehet.

– Mit jelent pontosan ez az „inkubátorház” projekt?

– Nagyon jó, hogy megkérdezte, hiszen sokan kérdezték tőlem is viccesen, hogy miért akarjuk az újszülötteket kivinni az ipari parkba? De szó sincs erről! Inkubátorháznak a Kazincbarcikai Ipari Park azon épületét hívjuk, amely első telephelyül szolgál majd az Ipari Parkba települő vagy ott létrejövő, születő vállalkozások számára addig, míg a vállalkozás fel nem építi saját gyárát, telephelyét üzemcsarnokát. Éppen ezért, ahogyan egy inkubátor az újszülöttnek, úgy nyújtunk mi is segítséget a Kazincbarcikára települő vállalkozásoknak.
Az a célunk, hogy új munkahelyek jöjjenek a városba. Tudjuk, hogy egy igazi, jó és szerethető európai kisvároshoz munkahelyek, biztonság és széles körű szolgáltatások kellenek.

– Ez lesz tehát az „új Kazincbarcika”, miről a megválasztásakor beszélt?

– Igen. A város vezetése, a képviselőtestület tagjai, a hivatal, az intézményeink és a gazdasági társaságaink dolgozói egy olyan város megteremtésén fáradozunk, ahol van munka, biztonság és ahol mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő szolgáltatásokat, a kultúrától kezdve a sporton, a kereskedelmen és a szórakozáson át egészen a közszolgáltatásokig vagy az egészségügyig.

– Ezek nagyon szép szavak polgármester úr, de hogyan lesznek ebből kézzel fogható eredmények?
– Sok munkával, jó minőségű pályázatokkal és kitartó lobbizással. Ma nagyon éles a verseny a városok között a sokmilliárdnyi fejlesztési forrásért ebben a régióban. Mindenki meg akarja mutatni, hogy az ő városuk a legérdemesebb ezekre a pénzekre. Ebben a kemény versenyben kell helytállnunk, itt kell tudni jól szerepelni, jó ötletekkel, jó pályázatokkal, mert ezekből lehet igazi fejlődést elérni. Lekopogom, eddig jól szerepelünk, csak gondoljunk az előbb már említett iskolai, ipari park vagy térfigyelő rendszer pályázatokra. És még három nagyon-nagy pályázatunk elbírálás alatt van. Ezek a pályázatok a belváros felújítását és bővítését, nagy lélegzetvételű panel rehabilitációt és leszakadó városrészek rendbe tételét célozzák. Sok munka vár még ránk, de hiszem, hogy az út legnehezebb részén, a megtakarításokon, itt Barcikán már túl vagyunk.

– Zárásképpen hadd kérdezzem meg, hogy – bár talán már unja a kérdést -, de hogy áll most a kórház dolga?
– A sikertelen népszavazást követően újabb pályázatot írtunk ki a kórház üzemeltetésére, de ahogyan a népszavazás éjszakáján is elmondtam: hallom a kórházért aggódók hangját, értem az aggodalmukat és igyekeztünk olyan kiírást készíteni, amely tartalmazza az általuk elvárt szempontokat. A pályázatok beérkeztek, most a szakmai bírálat folyik, képviselőtestület pedig szeptember végén dönt a pályázatok sorsáról. Bízom benne, hogy hamar és megnyugtatóan rendeződik ez az ügy is és még nagyobb erőt tudunk a város érdemi fejlesztéséhez csoportosítani.