Szijjártó: évről évre rekordot dönt a magyar export

Akt.:
Budapest, 2019. április 17. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezet fog az együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián 2019. április 17-én. Az egyezmény szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.
Budapest, 2019. április 17. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezet fog az együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián 2019. április 17-én. Az egyezmény szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe. - © MTI/Balogh Zoltán
Budapest – A magyar export 2014 óta minden évben megdöntötte korábbi rekordját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) kötött külgazdasági együttműködési megállapodás aláírásakor tartott sajtótájékoztatón, Budapesten szerdán.

A magyar export 2017-ben 100 milliárd euró fölé emelkedett, tavaly pedig meghaladta a 105 milliárdot. Magyarország lélekszáma alapján a 88-ik a világon, exportteljesítménye alapján a 34-ik. Magyarország a világ autóexportjában a 20-ik, gyógyszerexportjában a 19-ik, gabonaexportjában a 15-ik. A magyar emberek teljesítménye nyomán világszínvonalú termékek kerülnek a nemzetközi piacokra – fűzte hozzá.

Az exportpiacokon folyó versenyben a szellemi termékek egyre nagyobb szerepet játszanak, a feltörekvő keleti országok pedig jelentős keresletet támasztanak. A Srí Lankával kötött, 149 millió eurós hitelszerződés alapján meginduló beruházásokban a vízgazdálkodás és a közlekedésfejlesztése mellett a közigazgatás, igazságszolgáltatás modernizálására is sor kerül. “Ebben a világ nagy részese előtt járunk” – mondta a miniszter.

A Srí Lankával kötött megállapodás részeként a magyar digitális bírósági rendszer szellemi termékeit is értékesíti az ország 32 millió euró – mintegy 10,25 milliárd forint – értékben. A digitális bíróság exportképes magyar szellemi termék, tartalmaz többek között beszédfelismerő rendszert, és lehetővé tesz távmeghallgatást, illetve tárgyalások audovizuális rögzítését – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Handó Tünde, az OBH elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a magyar igazságszolgáltatás a digitális rendszerek felhasználásában “fényévekre jár attól, ahol pár éve tartott”. Bár a rendszerváltás első két évtizede nem “kényeztette el” a bíróságokat, az elmúlt években viszont eddig nem látott mértékű forrásbővülés volt, ami jelentős informatikai fejlesztést tett lehetővé.

Míg 2013-ban csak 300 elektronikus kapcsolattartás volt ügyfél és bíróság között, 2018-ban már 1 millió, továbbá az ország 72 bírósági tárgyalótermében tarthatnak távmeghallgatásokat, és idén újabb 112 ilyen tárgyaló épül ki. Ez azért fontos, mert az ügyfelek időt, pénzt takaríthatnak meg, javul a sértettek, védett tanúk biztonsága, és nem lesz szükség a fogvatartott veszélyes bűnözők szállítására – ismertette Handó Tünde.

A beszédfelismerő rendszer emberi hang alapján leírja a szöveget, az elektronikus akta, pedig tértől és időtől független bíráskodást tesz lehetővé, hiszen minden érintettnek a nap 24 órájában ingyenes hozzáférést biztosít a rá vonatkozó ügyiratokhoz – tette hozzá az OBH elnöke.

Az OBH és a külgazdasági tárca közti Handó Tünde és Szijjártó Péter által szerdán a Magyar Igazságügyi Akadémián aláírt megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet a jövőben együttműködik elektronikus bírósági megoldások külföldön történő megismertetésében és hasznosításában.

– MTI –