Őszi érettségi vizsga

Nem lehet vita, ma ismét az érettségi vizsgáról szól az élet – legalábbis harminchatezer diák számára.
Nagy István Attila jegyzete

A köztudatban persze az őszi érettségi vizsga mellé a javítás kifejezés társul, pedig nemcsak azok kezdik meg most az érettségit, akiket „visszatapsoltak” egy-két tantárgyból, hanem azok is most vizsgáznak, akik előrehoznak egy-két tantárgyat. Akadnak olyanok is szép számmal (a jelentkezettek hatvan százaléka!), akik nyelvvizsga-bizonyítványukat szeretnék érettségi érdemjeggyé alakítani.

Információnk szerint Nyíregyházán, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban (ahová a megyében működő vizsgahelyek közül a legtöbben jelentkeztek), a 807 regisztrált jelentkezőből a vizsgázók száma legfeljebb az ötvenet éri majd el.

A megadott szabadság változatos megoldási lehetőségeket kínál, de az is tény, hogy erőteljes biztosítással kell megszervezni az írásbeli és a szóbeli vizsgákat. Még májusban lehetett olvasni olyan országról, ahol évtizedekkel ezelőtt egyszerű levélpostai küldeményben juttatták el a tételeket az iskolákba. Ma már a becsületesség és a tisztesség olyan ritkaságszámba mennek, hogy nem is érdemes számolni velük. Így aztán a jegyzők páncélszekrényébe zárva várják a tételek a kiszállítást, majd a bontást. A bontás technikai újdonság, így aztán kizárt, hogy valamiképpen kiszivárogjanak a tételek.

Attól még minden érintett nagy izgalommal várja az írásbelit. Bizonyára esténként sokan szörföznek majd a világhálón, hátha most is olvasható a tételcím és a megoldás. A keresésbe fektetett munka van annyi, mint az alapos felkészülés. Talán a munka alábecsülése az egyik oka annak is, hogy nem akarunk igazán felzárkózni Európa szorgalmas nemzetei mellé. A kitartóan, a szívósan végzett munka nincs olyan érdekes, mint a pénzért vásárolt érettségi bizonyítvány vagy diploma. Szívesebben járjuk a magunk útját, ha arról van szó, hogy akármilyen áron, csak sikeresek legyünk.








hirdet�s