Gyümölcsfák metszése

A szakszerű metszéssel növelhető a terméshozam is
A szakszerű metszéssel növelhető a terméshozam is - © Fotó: KM
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A munka során figyelembe kell venni, hogy az adott fafajta mely részén, mely ágain hozza a terméseket.


Hogy mi most a leginkább aktuális kerti munka? Hát a gyümölcsfák metszése! – válaszolt „séróból” lapunk kérdésére Lakatos Bertalan, a Tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub Egyesület elnöke.

A szakember szerint a gyümölcsfák és cserjék metszés nélkül is teremnek, növekednek, de célszerű metszeni őket azért, hogy növeljük a terméshozamot, nem beszélve arról, hogy ezzel a művelettel a fák egészségi állapotán is javíthatunk.

Hasonló alaplépések

Lakatos Bertalan hozzátette: a gyümölcsfák és gyümölcstermő cserjék sokszínűsége miatt sokan úgy gondolják, hogy a metszésük nehéz ­feladat, azonban szinte minden fára és bokorra ugyanazon növekedési szabályok jellemzőek, így minden gyümölcsfajta metszése azonos, vagy hasonló alaplépésekből áll.

Eszerint a metszést úgy kell végeznünk, hogy egyensúlyban tartsuk a növény gyümölcstermelését, hajtásfejlődését és egyéb életfunkcióit. Például, ha a növényt nem metsszük, sok gyümölcsöt hoz, viszont a hajtásfejlődés megáll, és elöregszik a fa. Túlzott visszametszésnél viszont csak a hajtásfejlődésre fordítja a növény az energiáit, így kevés gyümölcsöt hoz.

Hol hozza a termést?

A metszés során figyelembe kell venni, hogy az adott fafajta mely részén, mely ágain hozza a terméseket. Néhány gyümölcsfajta közvetlenül az erős, hosszúhajtásain hozza virágait és terméseit. A legtöbb azonban mégis a rövid, gyengébb oldalhajtásokon terem. A gyümölcsfák metszésének is több fajtája létezik. A koronaalakító metszéssel az ifjú, frissen ültetett fát lehet az általunk kívánt alakúra, méretűre alakítani. Lényeges a megfelelő méretű termőterület és kellően szellős, fényáteresztő korona kialakítása.

Fontos, hogy a megfelelő ágakat távolítsuk el, és hagyjuk meg, mert a túl gyenge ágak nem bírnák el a gyümölcsök súlyát. A túl sok ág meghagyása, túlzott vertikális növekedést idézne elő, illetve a fa felkopaszodását, mert a középső részek nem kapnának elegendő mennyiségű napfényt. A koronaalakító metszés attól függ, hogy a jövőben milyen alakú gyümölcsfát szeretnénk.

Létezik az úgynevezett ifjító, avagy fiatalító metszés. Az idős fa egyre több gyümölcsöt hoz, de alig növeszt új hajtásokat. Visszametszés nélkül a fa elöregedik. Túlságosan nagy visszametszés miatt elveszhet a virágok és gyümölcsök nagy része és túl sok lehet a hajtás, ezért meg kell találnunk a középutat. A fiatalítás alapmetszése: a hajtásokat olyan ágakra kell visszavágni, amely kevésbé ágazik el és a maradék elágazó oldalhajtások felfelé növekednek. Az erősen oldalirányba növő, illetve lelógó oldalágakat teljesen el kell távolítani. Ha egy fán lefelé görbülő ágat, íves képződményt látunk, az egyértelmű jele annak, hogy már rég nem gondozták. A nagyon idős, gondozatlan fák fiatalítását nem egy év alatt, hanem 3-4 év alatt végezzük. Az első évben csak a korona lehajló ágainak egyharmad részét távolítjuk el. Az ifjító metszést a nagyobb termelő gazdaságokban napjainkban már nem alkalmazzák, de a házikertekben jelenleg is nagy jelentősége van.

Egyensúlyt teremt

– A harmadik lehetőség a termőre metszés. Ez a fát egész életében végigkísérő metszésforma, mely egyensúlyban tartja a gyümölcshozamot és hajtásfejlődést. Itt a metszés általános szabályait kell figyelembe venni, ezek alapján dolgozni. A gyümölcsfák közül csak az őszibarack esetében van minden évben szükség termőre metszésre – foglalta össze gondolatait Lakatos Bertalan, a Tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub Egyesület elnöke.

TG



Szerencs.
BOON.HU






hirdetés