Szeptemberről januárra tolnák a népegészségügyi termékadó hatályba lépését

Szeptemberről januárra tolnák a népegészségügyi termékadó hatályba lépését
Budapest  (MTI) – Az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptember, hanem január 1-jén lépne hatályba a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat, ha az Országgyűlés támogatja Nógrádi Zoltán (Fidesz) hétfőn benyújtott módosító indítványát. A törvényjavaslat általános vitája a parlament hétfői napirendjén szerepel.

Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők pénteken terjesztették a parlament elé a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot, amely korábban hamburgeradó néven forgott a sajtóban.
    A két politikus azt indítványozta, hogy öt termékcsoportra szeptember 1-től vessék ki az új típusú adót.
    Nógrádi Zoltán hétfőn azt indítványozta, hogy csak 2012. január 1-jén lépjen hatályba a termékadóról szóló törvény. Kezdeményezését több dologgal is indokolta, közte azzal, hogy az adótörvények jellemzően a naptári év első napján lépnek hatályba.
    Indokként fogalmazta meg azt is, hogy a javaslat számos adminisztratív terhet is ró az érintett vállalkozásokra, amelyek ezeknek csak megfelelő előkészítést követően tudnak eleget tenni.
    A fideszes képviselő szerint azért is lenne szükség a hatálybalépés kitolására, mert a magyar kereskedelem sajátja, hogy beszállítók éves megállapodások keretében értékesítik termékeiket a kiskereskedők részére. Az éves megállapodások, közte az áremelések végrehajtása, év közben csak rendkívül korlátozottan módosíthatók.
    Szerinte a gyártók nem képesek a saját forrásaik terhére kigazdálkodni az egészségügyi termékadó összegét, így kénytelenek annak egy részét áraikba beépíteni. Ha ezt a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaik módosításával nem képesek megtenni, egyéb forrást kell találniuk, mely adott esetben a foglalkoztatást is kedvezőtlenül érintheti – írja.

Termékadó az ételízesítőre

    Nógrádi Zoltán azt is javasolja, hogy az ételízesítők helyett levesporokra vessék ki a termékadót. Mint írja, az ételízesítők megadóztatása gyakorlatilag az azokban levő konyhasó megadóztatását jelenti – a céllal ellentétesen és versenyellenesen, hiszen konyhasó maga nem adóköteles. Egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy az ételízesítőre kivett adó 125 forint legyen kilónként, hiszen társadalom széles körben használja az ételízesítőket, leveskockákat,  az adó pedig drasztikusan megemelné e termék árát.
    Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványban azt javasolta, hogy a cukrozott, és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója pedig kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, ugyan csak kilogrammonként.








hirdet�s