Szentmisét tartanak Mindszenty József születésének 120. évfordulóján Esztergomban

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Mindszenty József bíboros születésének 120. évfordulóján szombaton az esztergomi bazilikában, a néhai főpásztor sírja felett. A szertartáson szentbeszédet mond Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel.

Mint írták, az idén a magyarság világszerte megemlékezik az utolsó esztergomi hercegprímásról. Szlovákiában az emlékév Révkomáromban kezdődött, és Rómában, Bécsben és Münchenben is ünnepi szentmisét tartottak a tiszteletére.

A Legfőbb Ügyészség néhány héttel ezelőtt meghozott határozatával véglegesen lezárult Mindszenty József rehabilitálási eljárása, amelyet Erdő Péter bíboros kezdeményezett. A Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti.
Erdő Péter bíboros ennek kapcsán közleményt adott ki, amelyben kifejtette: “ez az esemény egy szenvedésekkel teli, hosszú történet összefoglalása”, amely reménye szerint “hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez”.

Az MKPK “Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink” címmel a budapesti Központi Papnevelő Intézetben rendezett tudományos napján Erdő Péter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Mindszenty József már 1944-es püspöki kinevezésétől az a személyiség volt, aki “vonatkoztatási pont” lehetett a hívek számára, és ő volt az, akire a támadások elsősorban irányultak.

Szombathelyen állandó kiállítással tisztelegnek Mindszenty József emléke előtt, az ottani székesegyházban Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, valamint a magyar katolikus püspöki kar tagjainak jelenlétében Erdő Péter mutatott be hálaadó szentmisét. Az istentiszteleten Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért is imádkoztak.

Mindszenty Józsefről az MKPK állandó bizottsága közleményben is megemlékezett. Ebben olvasható: “személye jelképpé magasodott, a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé”. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Mindszenty József felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, és követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást. A háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, valamint ellenállt a sztálinista diktatúra vallást pusztító nyomásának.

Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsőpatyon, majd 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták.

1919-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki.

1944 november 27-én letartóztatták, és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.

Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, és a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.

A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment.

Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét.

Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

– MTI – 








hirdetés




hirdet�s