Bartók Plusz Operafesztivál 2016 – Szegénység, betegség, honvágy és alkotói válság

Akt.:
A fesztivál Bartók-maratonnal is készül, a kép a jégcsarnokbeli próbán készült
A fesztivál Bartók-maratonnal is készül, a kép a jégcsarnokbeli próbán készült
Miskolc – A hallgatás évei után Bartók mindent beleírt a Concertóba, ami addig felgyülemlett benne.

Miért olyan színes és pezsgő Bartók Concertója, mi az az „éjszakazene”, és hogy vált a nagy magyar zeneszerző kollektív mondanivalójú szerzővé? Többek között ezeket a kérdéseket is boncolgatja az a zenetörténeti előadás, amely a Bartók Plusz Operafesztivál alatt fut majd délelőttönként a Játékszínben. A sorozat három előadását Sziklavári Károly, a Miskolci Szimfonikus Zenekar zenei szakreferense, szerkesztője tartja majd, tőle tudtunk meg részleteket.

A Concerto rendkívül színes, közönségbarát alkotás.” Sziklavári Károly

Elöljáróban tisztázta: nem egymásra épülő, összefüggő előadássorozatról van szó, mégpedig azért, mert ha valaki csak egy-egy délelőttre csöppen be, akkor nem értené, miről van szó. A sorozat azonban igyekszik, ha nem is a teljességet megcélozva, de Bartók munkásságával kapcsolatban sokféle aspektusból, a sokszínűségre koncentrálni.

Kórházban feküdt

– Az első előadáson a nagyzenekari Concertóról beszélek, feltárva ennek a késői Bartók-műnek a belső világát. Bartók életművének az egyik legjelentősebb alkotásáról van szó, melyet Amerikában írt. Rendkívül színes, közönségbarát alkotás. Akik mondjuk az életmű középső részében keletkezett Bartók-művekkel hadilábon állnak, a Concertót azok is élvezik, mert befogadható mű. Bartók alkotói válságát követően keletkezett. A zeneszerző feleségével 1940-ben érkezett Amerikába. Életük azonban küzdelmes volt, az anyagi bizonytalanság, az aggasztó európai és magyarországi hírek, a honvágy és más gondok miatt. Bartók egészsége megromlott és 1943-ban kórházba került. Egészen addig egyetlen új darabot sem komponált. A kórházban kapta a felkérést egy zenekari mű megírására. A darabot Serge Koussevitzky, a bostoni szimfonikus zenekar vezető karmestere rendelte meg a jó barát, Szigeti József hegedűművész közbenjárására. Ha ez a felkérés nem érkezik, lehet, hogy Bartók utolsó nagy műve a VI. vonósnégyes lett volna, de ezáltal újra megjött az alkotói kedve. Annyi minden felgyülemlett benne a hallgatás évei alatt, hogy hirtelen mindez hangzó formát öltött egy elképesztő, pezsgő, létfontosságú műben – adott ízelítőt előadásából Sziklavári Károly.

Kozmikus természetkép

Második előadásának „Bartók éjszakái” címet adta. Ebben a zeneszerző úgynevezett „éjszakazenéjéről” lesz szó, ami nem egy konkrét mű, hanem egy tételtípus, ami végigkíséri a zeneszerző egész életművét, lépten-nyomon fellelhetjük, több tételes lírikus művekben. A Bartók éjszakaköltészet fogalommá vált.

Azonban nem leíró zenéről van szó, ami csak megjeleníti a természetet, hanem a maga módján átgyúrja benne az ember és természet viszonyát, az ember és a világmindenség kapcsolatát. A bartóki természetkép tehát egy kozmikus természetkép is, sorolta a szakember.

Hegyi Erika








hirdetés