Százezer hektár belvíznél már komolyak lehetnek a károk

Akt.:
Százezer hektár belvíznél már komolyak lehetnek a károk
Borsod-Abaúj-Zemplén – Országosan már jó 60 ezer hektár földet érint a belvíz, legalább fele szántóterület.


Az elmúlt héten – a mezőgazdászok nem túl nagy örömére – majd’ megduplázódhat a belvízzel borított területek nagysága az országban. A legnagyobb károk az alföldi, folyók közeli megyékben vannak, de jócskán akad vízzel borított mezőgazdasági terület megyénkben is, elsősorban a Sajó környékén.

Őszi búza víz alatt

Vacsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke közölte, hogy felméréseik szerint az elöntött szántóterület mintegy fele őszi kalászos, a másik fele szerencsére még nincs bevetve. Megtudtuk tőle, hogy a gazdálkodók az őszi vetésekről is szivattyúzzák a vizet a belvizes területeken. Emellett a vízelvezető árkok és a réselők ásása is folyamatos.

A GOSZ elnöke szerint a károkról még korai beszélni, mivel kármentés folyik, és a gazdák megtesznek mindent azért, hogy az esetleges veszteségek minél kisebbek legyenek. Nagyon nagy gond, hogy a hosszú napok óta hulló csapadék miatt a talaj általában telített vízzel, így akárhol felütheti a fejét a belvíz.

Vancsura József szerint ha a belvízzel elöntött terület eléri a 100 ezer hektárt, akkor már jelentős mezőgazdasági károk lehetnek. Az elöntött terület fele várhatóan gyep, rét vagy legelő lesz, a másik fele pedig a búza- és a kukoricavetés. Utóbbi esetében akkor van nagy gond, ha például a belvíz miatt a vetésterülete nem éri majd el az egymillió hektárt.

Szélre várva

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke úgy vélekedett: amennyiben marad a mostani időjárás, és nem lesz szeles idő, nem tudják a gazdálkodók időben elkezdeni a talajművelést.

– A borsót, a hagymaféléket, a sárgarépát már március elején el kellene kezdeni vetni – tette hozzá. – A gyümölcsösökben a most tapasztalható melegebb idő nagyon hátráltatja a metszést, elsősorban az almásoknál és már a mélyebben fekvő gyümölcsösökben is megjelent a belvíz.

– Szaniszló Bálint –

Lassú tavasz kellene

A kertészek a lassú tavaszodásnak örülnének, mert a hidegebb időben a vegetációs folyamatok nem gyorsulnának fel. Most ugyanis a gyümölcsösökben, főként a csonthéjasoknál 2–3 héttel előrébb tart a vegetáció, mint egy átlagos évben. Ha ugyanis az időjárás továbbra is a mostanihoz hasonlóan meleg lesz, akkor egy-egy nagyobb lehűlés – ami nagyobb mínusz 10–12 Celsius-foknál – károsíthatja a csonthéjasokat, de például az almásokat még nem. A gyümölcsösökben a virágzás április elején kezdődik a csonthéjasoknál és a hónap vége felé virágzik az alma, így minél előbb van a virágzás, annál nagyobb a kitettség, az esély arra, hogy véletlenül jön egy fagy, ami miatt nem alszanak nyugodtan a kertészek.








hirdetés