Hálapénz: a keserű pirula

Borítékoljuk a

hálánkat

Több mint hetven milliárd forint

hálapénzt tettünk az

orvosok zsebébe tavaly. A

megdöbbentő eredményt a Szinapszis

Kft. hozta nyilvánosságra

nemrégiben. A tanulmány éles

visszhangot váltott ki a

közvéleményben. Legutóbb

tavaly novemberben készített

felmérést a cég a magyar

lakosság egészségügyi

kiadásairól, ez alapján a

felnőtt lakosság közel negyede

nyilatkozott úgy, hogy kisebb-nagyobb

összegben szokott hálapénzt

adni. A reprezentatív mintán

végzett kutatás

rávilágított: a

fővárosban élők a

„legbőkezűbbek”, míg

megyeszékhelyeken kevésbé

jellemző az adakozó szellem. Az

idősebb, 65 év feletti korosztály

fizet leggyakrabban, a jobb egészségnek

örvendő közép- és

fiatalkorúak csak a komolyabb orvosi

beavatkozásoknál

„borítékolják a

sikert”.

A hálapénz összege a

felmérés szerint havonta átlagosan

4300 forint egy magyar háztartásra

vonatkoztatva. Természetesen az orvosnak adott

összegek nagyon széles határok

között mozognak, és a krónikus

betegek körében a legmagasabb. Abban

mindenki egyetért, hogy a hálapénz

problémája felett nem lehet szemet

hunyni, s hogy adásának, illetve

elfogadásának oka van.

A hálapénzzel kapcsolatban

évtizedek óta számtalan

találgatás, tévhit jelent meg.

Nagyságát a különböző

felmérések, tanulmányok

szélesen szórva

közölték. A paraszolvencia

általános vélekedés szerint

gátolja az

egészségügy megfelelő

fejlődését, az ágazat

helyzetének

normalizálódását,

„kifehéredését”.

„A közfinanszírozott

egészségügyi

intézményben, az intézmény

eszközeivel végzett

gyógyító munkáért

közalkalmazotti viszonyban dolgozó orvosok

nem kérhetnek pénzt, ez a hatályos

jogszabályok szerint büntethető”

– áll az

Egészségügyi

Minisztérium honlapján, ám a

mindennapi gyakorlat köszönő viszonyban

sincs e hangzatos sorokkal.

A paraszolvencia számos etikai

kérdést vet fel, hiszen sok esetben

befolyásolja a páciens

ellátásának

körülményeit. A jelenség annak

ellenére ilyen elterjedt, hogy a Monddmeg.hu

véleménykifejtő oldal

eredményei szerint a megkérdezettek

többsége elítéli a

paraszolvenciát, jelentős része

sokallja mértékét, míg egy

csekély tábor csak a műtét

jellegétől függően tartaná

jogosnak. Bár sok beteg háborog az

előre vagy utólag borítékolt

hálabankók kényszerén, a

műtéten átesettek

háromnegyede honorálta már

így a fehér köpenyesek

gyógyító munkáját.

Az összeg ráadásul nem kevés,

egy korábban publikált adat szerint a

akár 70 milliárd forint is lehet

évente, ami ilyen módon az

orvosok zsebébe vándorol!

Előre érzett

hála?

– A hálapénz

leginkább abban az esetben aggályos, ha

az orvos előre kéri azt, hiszen a

paraszolvencia a hála utólagos

kifejezésére szolgál. A magyar

egészségügyben mára

„kötelező adó” lett a

hálapénz, s ez nemcsak a

nemzetközi viszonylatban alulfizetett

orvosok hibája. A betegek előnyt,

többlet figyelmet akarnak vásárolni

maguknak, ezért tartunk itt – véli

dr. Horváth Endre, a

nyíregyházi Sóstói

úti Kórház addigtológus

főorvosa. – Tévhit, hogy ha nem

adunk pénzt, nem foglalkoznak velünk az

orvosok. Ez a hivatásunk, a

kötelességünk, akit nem ez

motivál, semmi keresnivalója a

pályán! Előfordult, hogy

megsértődött a betegem, amikor

visszautasítottam a borítékot,

mondván: csak a munkámat végzem.

Az más kérdés, hogy a nagyon is

létező

hálapénz-jelenség miatt

óriási jövedelmi

feszültség van például egy

laboros orvos, korboncnok, illetve

egy nőgyász,

sebész vagy

gyermekgyógyász között

– tette hozzá a főorvos.

szeretet íze

Az orvosok (tisztelet a

kevés kivételnek) a

többszörösét keresik

a papíron bevallottnak, s a

magánrendelőikben sem

látni soha APEH

ellenőrt. Ezerből

talán egy-két olyan ember

van, aki nem várja el, és nem

teszi zsebre a borítékot. A

hálapénznek

már köze sincs a valódi

hálához, egyfajta

illegális

„szolgáltatás

vásárlást”

tükröz, amit egyre többen

előre nyújtanak át.

Mindennek és mindenkinek megvan a

kimondatlan tarifája. A

múltkor az egyik

éjszakás ügyeletes

orvos fel volt háborodva, hogy

nem köszönték meg a

balesetet szenvedett gyermek szülei,

hogy elvégezte a

munkáját. Olyan is

előfordult, hogy

visszahajította a doktor egy

kisnyugdíjas asszony tízezer

forintját, mondván, nincs

szüksége apró

pénzre! Mi, nővérek

olykor egy kis édességet,

üdítőt kapunk a

betegektől. Szerény

figyelmességek, de legalább

szívből jönnek –

mesélte a Jósa

András Kórház egyik

ápolója.

A legkiszolgáltatottabb

helyzetben a

kórházakban

érzik magukat a betegek, jobb

szolgáltatáshoz nagyobb

arányban érzik

szükségesnek a

hálapénzt.

Akár

kórházról,

akár szakrendelésről

legyen szó, külön

figyelem csak

hálapénzzel

„vásárolható”

– vélte a

megkérdezettek

többsége.

A hálapénz

és a borravaló

elméletileg

adóköteles jövedelem,

a progresszív

adótörvények szerint

36+4 százalékot kellene

adózni utána. Az

APEH-nél azt

mondják, ellenőrizni

még vagyonosodási

vizsgálattal is szinte

lehetetlen, hacsak a

hálapénzt

fizető betegek be- vagy

feljelentést nem tesznek

orvosukkal kapcsolatban.

Ádám

György ügyvéd

szerint a

büntetőtörvénykönyv

alapján a hálapénz

vesztegetés. A betegre nem

vár büntetés, mert

kiszolgáltatott helyzetben

fizet, de a megvesztegethető

orvos börtönt is

kaphatna. Ha egyszer fogadta el, 3

évet, ha rendszeresen, akkor 5

évet, ha üzletszerűen,

akkor 2-8 évet.

az Ön véleménye a

hálapénzről?

Benedek János

soha nem adott még

hálapénzt

orvosának. – Nem

értek egyet ezzel a

módszerrel, az orvosok

felesküdtek a munkájukra,

ezért úgy gondolom, nem

kellene őket külön

megfizetni – mondta a

nyíregyházi fiatalember.

A szintén

nyíregyházi

Kollár

Györgyné

családjában négy

orvos van. – Én mindig

arra ösztönzöm a

családtagjaimat, hogy ne

fogadjanak el hálapénzt.

Nyugdíjasként tudom,

milyen nehéz, ha minden egyes

fillért be kell osztani, de a

tiszta lelkiismeret és

emberség mindennél

fontosabb!

Mohácsi

Józsefné szerint

ez a rendszer csak a keleti

országokban műkődik.

– A

hálapénz

fizetéskiegészítésnek

számít, ha nagyobb lenne

az orvosok keresete, nem

folyamodnának ilyen

cselekedethez. Lassan olyan sorsra

kerülünk, hogy

csúszópénz

nélkül meg sem

vizsgálják a

pácienseket! –

válaszolta az orosi asszony.

Szabó Eszter

felhábórítónak

tartja, hogy az orvosok

elvárják a

külön jutattást

betegeiktől. – Annak

ellenére, hogy

hálapénzt kapnak, sok

esetben a legdrágább

gyógyszereket

írják fel, illetve az

előjegyzés ellenére

is órákat kell

várni a kórházi

kivizsgáláson –

mondta.

– Azért kapják a

fizetésüket, hogy a

munkájukat

végezzék! Talán

alulfizetettek, de ez még nem ok

arra, hogy

kizsákmányolják az

embereket! Szerencsére

még nem kerültem ilyen,

„borítékcsúsztatós”

helyzetbe – mondta a

nyíregyházi

Lőrinczi Balázs.

Benke

László

törött kézzel öt

napot várt a

szükséges

műtétjére. –

Szerintem azért nem

műtöttek meg hamarabb, mert

nem adtam nekik

csúszópénzt. Ha

majd a betegek nem fizetnek

külön az orvosoknak,

talán megszűnik ez a rossz

szokás – válaszolta

a nyíregyházi fiú.

- Palicz István -