Szabályozzák a Szinva medrét

Miskolc – Két projekt van a Szinva medrének szabályozására. Az egyik most kedődik, a másik hamarosan.

„A Szinva medrére a mélyítés lenne az igazi megoldás Azon kellene dolgozni, nem a homokzsákoláson. A belvárosban, ahol van meder, ott nem volt semmi gond ” – írta levelében Kovács Attila az Agorára, lapunk internetes levelező fórumára. Levelezőnk egyébként meteorológus, gyakran olvasható lapunkban nyilatkozata megyénk aktuális időjárás-előrejelzéséről. A fenti mondatok ihletője a május 16-ai árvíz volt, amikor percek alatt elöntötte a Szinva Diósgyőrt, Alsó- és Felső Majláthot, Lillafüredet. Kovács Attila hozzáfűzte, minél előbb el kell kezdeni ezeket a munkálatokat, hiszen a nagy esőzéseknek még egyáltalán nincs vége, csütörtökön, pénteken is itt lesz a ciklon fölöttünk, és még sok csapadék hullhat.

Még a nyáron

– Vannak tervek, mégpedig a támogatási szerződés megkötése előtt állunk: nyáron meg is indul a beruházás – tudtuk meg Hardonyi Andrástól, a terület egyik önkormányzati képviselőjétől. Két nehéz szakaszon szabályozzák a medret, mindkét helyen erősen kanyarog a Szinva, az egyik a Hóvirág-Papír utca környéke, a másik a Márton bíró Pálma utcáknál lévő területre vonatkozik. A munkálatokra 250 millió forintot nyert az önkormányzat. A kezdést hátráltatta, hogy – úgy tűnik, a napokban tett pontot a közigazgatási hivatal ennek az ügynek a végére – a terület több tulajdonosával nem sikerült megegyezni annak kisajátításában.

Az említetten kívül van egy másik projekt is: összefüggő mederszabályozást hajtanának végre a patak Majláthtól a Blahán át a Márton bíró utcáig terjedő szakaszain. Ez, magyarázta Hardonyi András, a Szinva meder kikotrását, szélesítését és mélyítését jelentené, és abból az összegből szeretnék végrehajtani, amelyet a vis major keretből igényel a város. A tervezett munkálatokat bonyolítja, hogy sok helyen megsérültek a kerítések, támfalak a mostani árvíznél, sőt, van, ahol az ingatlanok kerti részét is elmosta a Szinva.

Kotrás a jövő héten

Balogh Gábor, az önkormányzat vízügyi szakértője hangsúlyozta, kedden vagy szerdán érkezek az államigazgatási hivatal munkatársai az érintett területekre terepszemlére, hogy döntsenek a vis major keret összegéről. A szakember megjegyezte, sikerült a hivatallal megegyezni, hogy a keret mellé alkalmazandó önrészt már most, előre felhasználhassa az önkormányzat, azaz ne kelljen a döntési folyamatot – amely hosszúnak ígérkezik – végigvárni. Így körülbelül 277 millió forintot használhatnak fel, ez nagyrészt el is megy a viharkárok utáni helyreállításra. Hogy mekkora összeget kap, és mennyire lenne szüksége Miskolcnak, még hozzávetőlegesen sem tudta megmondani Balogh Gábor. Főként azért nem, mert a vízitervezők a napokban mérik fel, hogy mennyi iszapot, hordalékot kell eltávolítani a kotrásnál, hogy milyen jellegű munkákra lesz szükség. A terv elkészülte után már a jövő hét elején hozzákezdenek a kotráshoz. Az önkormányzati képviselők egyébként múlt heti közgyűlési ülésükön kilenc vis major pályázat benyújtására adtak felhatalmazást, ebből 3 védekezési, 6 pedig helyreállítási pályázat.

Megkérdeztük, mi az oka, hogy az első projektet három év után sikerül megvalósítani. Balogh Gábor megjegyezte, kétfordulós volt a pályázat. Ők azonnal benyújtották a 2006-os árvíz után. Akkor fel sem merült hogy a többi területet is veszélyeztetheti a Szinva. Balogh Gábor megjegyezte, a vízügyi szakemberek arra hivatkoznak, hogy száz évben, ha egyszer fordul elő ilyesmi. De nincs rá biztosíték, hogy így is lesz. Ígytartják most fontosnak, hogy felkészüljenek az ilyen haváriákra.

Természetvédők- másképp is lehetne…

2008-ban a helyi természetvédők ellenezték – megismervén az akkor már meglévő terveket – a patak medrének mélyítését és lebetonozását. Demeter Zoltán, a miskolci Zöld Akció Egyesület elnöke elmondta, ott élők hívták fel a figyelmüket az élővilágra. A kócsagokra, a vadkacsákra, a szivárványos pisztrángra. Ők akkor kompromisszumos megoldást javasoltak: ne betonozott csatornát alakítsanak ki, hanem szilárd burkolattal megerősített lehetne a mélyített meder, olyan fedéssel, amire visszatelepülhet az élővilág. Az egyik szakaszon ezt sikerült elérni, a másikon nem. Az ott élők egy része sem támogatta őket. Holott Nyugat Európában pont az ilyen, természetközeli állapot visszaállítása az elsődleges, ott más a szemlélet. Végül feladták. Hardonyi András, Balogh Gábor véleménye: lehet bizonyos madárfajokat védeni, de az ingatlanok, sőt, az emberélet védelme előrébb való. És a 24. órában vagyunk. Balogh Gábor hangsúlyozza, ha nem lépnek, életek munkái mehetnek tönkre. A munkálatok után majd igyekeznek pótolni a fákat a partvonalon.








hirdet�s