Egy csepp retro: Így épült fel a Kilián

Miskolc - A Kilián városrész a mai napig az egyik legélhetőbb lakótelepi környezet Miskolcon, nem véletlenül kapott a tervezője Ybl-díjat. Most megnézheti, hogy épült fel!

A Kilián-Észak bérházait 1958-ban kezdték építeni, és 1961-ben fejezték be az „Uránia” csillagvizsgálóval. 1961 és 1966 között zajlott a Kilián-Dél építése, ennek során a 15 emeletes toronyház 1966-ban készült el

„Kilián észak az előbb épült, ott főleg bányászok laktak, mert azt a lyukói és perecesi bányák miatt építették, hogy a bányászoknak legyen egy lakótelepük tulajdonképpen. Ott nagyon sok volt a vidékről dolgozni bejáró ember, ugye aki nem tudott bejárni, és annak adtak ott lakást. És ezennel oda telepítették onnantól fogva lett városi, miskolci ember, tehát az volt inkább a bányász munkás jellegű városrész […] Kilián délen zömmel értelmiségiek laktak.” - Írja az atjarok.hu egyszer volt, hol nem volt: Acélváros című kiadványában.

Kilián lakótelep építése miatt jelentősen megnövekedett a diósgyőri vonal forgalma, ezért 1963-ban kétvágányúsították a Marx tér - Diósgyőr közötti szakaszt. Ekkor épült ki a hurokvágányos szerkezetű diósgyőri végállomás.

"Egyik legkorábban megvalósult hazai nagy lakótelep, amely néhány év alatt egységes - blokkos - technológiával készült. Alapvető tervezői célkitűzés volt a város első olyan komplex lakótelepének létrehozása, amely egészséges környezetben, méltó keretet biztosít a lakók otthoni élete és pihenése számára. Ennek a követelménynek a Kilián-Dél magas fokon tesz eleget: festői környezetben, a hazánkban jelenleg elérhető legmagasabb komfortot nyújtja. A megvalósított 2400 lakás zöme 4 emeletes sáv- és kockaházakban, kisebb része 9 emeletes középmagas, illetve egy 15 emeletes magasházban helyezkedik el..." – olvasható a Dél-Kilián lakótelep facebook oldalán.

„Miskolc általános rendezési terve készítése során vetődött fel a gondolat, hogy új Diósgyőr és régi Diósgyőr közötti területen városias jellegű beépítésre volna szükség. A terv alapvető gondolata az volt, hogy az egészséges levegőt a Bükk lábaitól behozza a kialakítandó lakóterületre. Ezért a beépítést zöldbe ágyazottan alakította ki valamint azt a bizonyos torz kereszt alaprajzú úthálózatra fűzött, belsőudvaros épületegyüttesek sorozatát, ahol a különböző karakterű belső terek egymásba kapcsolódása ritmust ad az utcán, és a tömbbelsőkben is. Mindezekhez egy egységes üzletközpont kialakítása az első ilyen megoldás volt a vidéki városokban, amiben üzletektől, orvosi rendelőtől, szolgáltatásoktól fogva minden szükséges ellátás biztosítva volt. A lakótelep megvalósulásakor az ország egyik legjobbjának számított és Heckenast Péter méltán kapta meg harminchét évesen, elsőként a miskolci építészek közül a városrendezési tervezéséért az Ybl Miklós díjat 1963–ban” – olvasható ugyanott.​